Mire jók egyáltalán az állatkertek?

Children look and try to touch a white Bengal tiger cub through a glass, 06 January 2004 at the zoo in Buenos Aires. The world's endangered white Bengal tiger population has received a boost of six new cubs after mum "Bety" gave birth to six on Monday. Only 210 white Bengal tigers are believed to be alive in the entire world, with most of the its population living in zoos. The species has been hunted voraciously for its exotic white fur. Argentinian children will vote to choose a name for each cub. AFP PHOTO/Ali BURAFI

A koppenhágai állatkert fiatal zsiráfjának elpusztítása újra felszította a vitát arról, hogy van-e értelme az állatkertek fenntartásának. A világhírű ökológus és etológus, Marc Bekoff, Jane Goodall munkatársa azt elemzi, hogy igaz-e az az állítás, miszerint az állatkertek látogatói sokat tanulnak a biológiai sokszínűségről, és ily módon az állatkertek elősegítik az emberek környezettudatosabb viselkedésének kialakítását.

Az állatkertek és akváriumok évente sok millió látogatót vonzanak világszerte. Noha az állatkertek fenntartói, dolgozói és támogatói szerint a létesítmények jelentős oktatási célokat is megvalósítanak, ezt sokan vitatják, írta Marc Bekoff, a boulderi Coloradói Egyetem korábbi ökológia és evolúciós biológia professzora, az Etológusok az állatokkal való etikus bánásmódért szervezet társalapítója (Jane Goodallal) a Psychology Today folyóiratban nemrég megjelent cikkében.

Máriusznak, a koppenhágai állatkert egészséges, fiatal zsiráfjának az elpusztítása megint az állatkertek szerepére irányította a közfigyelmet, és sok olyan ember is véleményt nyilvánított az állatkertek működéséről, akiket korábban kevésbé izgatott a dolog. Sokan tartották visszatetszőnek, hogy a fiatal állatnak azért kellett meghalnia az állatkert vezetői szerint, mert nem lehetett "szaporítógépnek" használni.

Forrás: AFP/Ali Burafi

Felmérés az állatkertek tevékenységéről

Valószínűleg véletlen, de éppen a napokban jelent meg egy nemzetközi tanulmány, amely az állatkertek hasznosságát hivatott igazolni. Ám Az állatkertek és akváriumok látogatóinak biodiverzitásal kapcsolatos globális tudásának felmérése című munka nem egy szakmailag lektorált folyóiratban, hanem az Állatkertek és akváriumok világszövetsége (WAZA) kiadásában jelent meg, és mindjárt nagy médiafigyelmet váltott ki. A Science Daily Az állatkertek, akváriumok valóban tanítanak bennünket a biológiai sokféleségről, bizonyítja a legnagyobb nemzetközi tanulmány című esszéjében például a következők olvashatók.

„Az állatkertek és az akváriumok valóban megismertetik a nagyközönséget az állatfajok és élőhelyeik közötti érzékeny egyensúllyal, mutatta ki egy nemzetközi tanulmány. A világ több mint 30 állatkertjének és akváriumának több mint 6000 látogatója vett részt ebben a korszakalkotó tanulmányban. A résztvevők a látogatásuk előtt és után is kitöltöttek egy kérdőívet, amely felmérte a biológiai sokféleségről alkotott ismereteiket és azt, hogy szerintük miként lehet megóvni ezt a sokféleséget. A tanulmány azt találta, hogy a látogatás után növekedett a válaszadók tudása (69,8 százalékról 75,1 százalékra), ami demonstrálja az állatkerteknek a biodiverzitással kapcsolatos tudásra kifejtett bizonyos mértékű pozitív hatását.”

Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Mennyire mérvadók a felmérés állításai?

A tanulmány „bizonyítékai” azonban meglehetősen vegyesek, állítja Bekoff. Sok ember belekapaszkodhat az eredményekbe, és ezt mondhatja: „Lám, nekünk volt igazunk és az állatkertek bírálói tévedtek, az állatkertek oktatják az embereket”.

Nagyon fontos azonban, hogy körültekintéssel kezeljük ezt a tanulmányt, mivel túl egyszerű lenne azt állítani, hogy az adatok alapján kimondható a végső szó az állatkertek hasznosságáról, írta Bekoff. Az adatokban nagy az ingadozás, és pusztán az, hogy az előtte és az utána százalékok szignifikánsan különböznek, még nem jelenti azt, hogy ezek egyértelműen alátámasztanák az állatok fogságban tartásának előnyeit.

Amit az emberek tanultak nagyon korlátozott a tekintetben, hogy az új tudásnak mennyi a gyakorlati haszna. „Nekem semmi kifogásom a csak a tudásért szerzett tudás ellen, és örülök, hogy néhány ember úgy érzi, megtanulta, hogy a »biológiai sokféleség biológiai jelenségekhez kapcsolódik«. Azonban egyáltalán nem győz meg arról, hogy az állatkertek valóban sok mindent tesznek azzal, hogy a biológiai sokféleségről és talán néhány ketrecbe zárt állat életéről bővítik a tudást anélkül, hogy a biodiverzitás megóvásának szükségességéről tanulnának az emberek” - írta Bekoff.

Forrás: AFP/Getty Images/David Mcnew

Igazolják az adatok az állatok fogságban és szaporítógépként való tartásának jogosságát? Bekoff szerint nem. Igazolják az adatok azt, amit az állatkerti dolgozók „gazdálkodási eutanáziának” neveznek, és amelynek szellemében sok „felesleges” állatot elpusztítanak. Bekoff szerint nem. Igazolják az adatok az állatok állatkertben tartását, akár még a legjobban ellenőrzött módon is? A válasz megint csak nem. Meg tudják szerezni az emberek ugyanazt a tudást más módon, mint az állatkertben tartott állatok rovására? Nem tudjuk, de úgy tűnik, léteznek jobb módszerek, nemcsak annak bemutatása, hogy a „biológiai sokféleség biológiai jelenségekhez kapcsolódik”. Mindenesetre nagy szükség lenne arra, hogy az emberek megértsék a biológiai sokféleség megóvásának égető fontosságát, és hogy lehetőségeihez képest mindenkinek tenni kéne ezért valamit.

„Örülök, hogy látom ebben a nagyszabású tanulmányban az erőfeszítést arra, hogy megismerje, mit is csinálnak valójában az állatkertek. A tanulmány azonban számos kérdést nyitva hagy, és meg kell várnunk az eredmények pártatlan értékelését és az anyag publikációját egy szakmailag ellenőrzött folyóiratban. Azt is látnunk kell, vajon az egyes látogatók által szerzett új tudás hogyan hasznosul más állatok esetében és az élőhelyeiken” - zárta cikkét Marc Bekoff.