A kannabisz (kender) növény egyik tudatmódosulást nem okozó hatóanyaga, a kannabidiol gyulladáscsökkentő, valamint a faggyútermelést és sejtnövekedést mérséklő hatását tárta fel munkatársaival dr. Bíró Tamás, az MTA doktora, a Debreceni Egyetemen működő MTA-DE Lendület Sejtélettani Kutatócsoport vezetője. Kutatási eredményeikről az egyik legrangosabb nemzetközi orvostudományi folyóiratban, a The Journal of Clinical Investigationban számoltak be.
Fél évszázada fedezték fel a kannabisz növényben a THC (tetrahidrokannabinol) nevű tudatmódosító anyagot. Bár a kannabisz erről a legismertebb, még közel száz egyéb, úgynevezett kannabinoid vegyületet tartalmaz, és ezek jelentős része nem tudatmódosító hatású.
Később kiderült, hogy az emberi szervezetben létezik egy belső kannabinoid rendszer, és a növényi eredetű vegyületek ezek hatását utánozzák. Azaz vannak például belső termelődésű tudatmódosító vegyületek is, és a marihuána (a kender szárított virága, magja és levele) fogyasztása ezekéhez hasonló hatást fejt ki.
A belső kannabinoid rendszer minden szervben, például az agyban, a májban és a szívben is jelen van. Ám az csak 2008-ban derült ki Bíró Tamás és kollégái kutatásai alapján, hogy a bőrben is ott vannak ezek a vegyületek, és megfelelő szintjük szükséges a bőr egészséges működéséhez, például a faggyútermeléshez. A bőr által termelt faggyú védi és vízhatlanná teszi a bőrt.
A kérdés ezek után az volt, hogy a növényi eredetű vegyületeknek milyen hatása van a bőrre. Bíró és kollégái a kannabisz növényben lévő kannabidiol vegyületetre koncentráltak. A THC után ugyanis ebből van a legtöbb a növényben, nincs tudatmódosító hatása, és néhány már forgalomban lévő gyógyszernek is alkotórésze, azaz biztonságos az alkalmazása. A fő kérdés az volt, hogy a kannabidiol hat-e a faggyúmirigyek működésére.
A nemzetközi viszonylatban is rangos szaklapban, a The Journal of Clinical Investigationban pénteken este megjelent cikkben Bíróék legutóbbi kutatásaikról számolnak be. Eredményeik lényege: a növényi eredetű kannabidiol képes kivédeni minden olyan gyulladásos és egyéb folyamatot, ami pattanások kialakulását okozza.
„Az eredmények alapján egy nagyon hatékony és biztonságos, pattanások elleni szert lehet készíteni” – mondta Bíró az Origónak. „Már több nagy gyógyszercéggel tárgyalunk, és reményeim szerint a klinikai vizsgálatok már a jövő év elején megkezdődhetnek.” Bíró abban bízik, hogy a szert krém formájában adhatnák a vizsgálatban részt vevőknek.
„Nem arra bíztatjuk tehát a fiatalokat, hogy a pattanások ellen szívjanak füves cigit, mert nem a tudatmódosító marihuána éri el a pozitív változásokat a bőrben, hanem a kannabidiol” – mondja Bíró.
Teljesen más úton hat
Jelentős felfedezés, hogy a növényi eredetű kannabidiol teljesen más úton hat a bőrben, mint a belső kannabinoid rendszer vegyületei. Utóbbiról egyelőre nem tudják, hogy ezek alul- vagy túltermelődése okozza a faggyúmirigyek kóros működését. A növényi vegyület azonban nem a belső rendszeren keresztül működik, és teljesen más receptorokon (sejtfelszíni „antennákon”) át fejti ki hatását. Hatásának lényege, hogy bizonyos ioncsatornákat nyit meg a faggyúmirigy sejtjeiben, aminek hatására megváltozik a sejtek génkifejeződési mintázata. Egy másik hatása, hogy adenozin-receptorokat aktivál, ami gyulladáscsökkentő hatású folyamat.A szakember abban bízik, hogy később más bőrbetegségekben, például ekcémában és pikkelysömörben is sikeres lehet növényi kannabinoidok alkalmazása vagy a belső kannabinoid rendszer gyógyszeres módosítása.
A jelen kutatás is többek között az MTA Lendület programjának támogatásával valósult meg. A program célja az akadémiai intézményekben és egyetemeken működő kutatócsoportok dinamikus megújítása nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával.