A virtuális valóságban az agy nem tesz különbséget aközött, hogy mi valós esemény, és mi illúzió, egyszerűen elfogadja azt, amit a környezetében lát és hall – magyarázta Mel Slater, az University College London munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. Ebből következik, hogy ha valaki az időutazás illúziójával szembesül, akkor tudat alatt megtanulja, hogy a múltbéli döntések nem számítanak, mivel megváltoztathatók – ecsetelte a technológia gyakorlati hasznát Slater. Az időutazás illúziója így enyhíteni tudja a múltbéli hibás döntések miatt érzett rossz közérzetet.
Az eddig kifejlesztett virtuálisvalóság-eszközök bármennyire is tűntek ígéretesnek, gyakran okoztak szédülést és hányingert a felhasználóknak. Tesztfelhasználói szerint az Oculus Rift nevű virtuális szemüveg az első, amelyet viszonylag hosszú ideig lehet viselni mellékhatások nélkül. Kereskedelmi forgalomba valószínűleg 2015-ben kerül az eszköz, és ha az ára valóban 300 dollár (71 ezer forint) alatt lesz, akkor a technológia valóban széles körben elterjedhet, akár gyógyászati célra is.
A University College London mostani vizsgálatában harminckét önkéntes vett részt, akik egy virtuális galériában végrehajtott gyilkosság szemtanúi voltak. A számítógép által teremtett világban a résztvevők ugyanúgy viselkedhettek, mint ha a valóságban lennének, így könnyen azonosulni tudtak virtuális énjükkel. Az elkövetőt – aki öt emberrel végzett – a játékosok egy lifttel tudták mozgatni a galéria alsó és felső szintje között, ezáltal befolyásolva a vérfürdő kimenetelét.
Ezt követően az önkéntesek egyik felének felvételről visszajátszották az eseménysorozatot, korábbi döntésüket azonban nem változtathatták meg.
Az önkéntesek másik felének lehetősége volt visszamenni az időben, és ilyen módon újra megtapasztalhatták a gyilkosságot. Ezúttal azonban morális dilemmával állították szembe őket: nem tesznek semmit, és ugyanúgy öt ember hal bele a lövöldözésbe, vagy közbeavatkoznak, és egy ember élete árán megmenthetik az összes áldozatot.
Ahogyan az várható volt, a legtöbben a beavatkozás mellett döntöttek. A kutatócsoport szerint a virtuális időutazás felhasználásával segíteni lehet a poszttraumás stressz szindrómában (teljesen elveszett emlékek nem kívánt, hirtelen, újbóli megjelenése) szenvedő betegek sikeres kezelését. A tanulmány a Frontiers of Psychology szakfolyóiratban jelent meg.