Helyi idő szerint éjfél körül a Holuhraun lávamezőn hasadékvulkáni kitörés történt, ezen a felszínen alakultak ki csütörtökön repedések – írja dr. Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszékének vezetője a Tűzhányó blogon.
A kitörés mintegy ezer méter hosszú, és a Dyngjujökull gelccsernyelvtől és a Bárdarbunga rétegvulkántól északra, körülbelül kilenc kilométeres távolságban zajlik, az Askja vulkáni rendszertől nagyjából tizenöt kilométerre délre. Egyelőre csekély mennyiségű láva ömlik a felszínre, kisebb lávaszökőkút-kitörések mellett.
A vulkáni működés egyelőre csekély, de a kutató szerint a folyamat akár hosszú ideig, hónapokig, esetleg évekig is eltarthat. Egyelőre nem tudni, hogy tovább nyílik-e északra a hasadék. A kérdés azért is lényeges, mert ha a hasadékban található magma eléri az Askja vulkáni rendszert, hatalmas erejű robbanás következhet be.
Csütörtökön több mint ezerszáz rengés pattant ki, ezek között volt ötös magnitúdójú (ami közepes erősségű rengésnek felel meg) is. Ezek mellett azonban többségben voltak a kisebb földrengések, amelyek továbbra is jórészt a Dyngjujökull gleccsernyelv előterében lévő hasadékhoz kapcsolódnak, kisebb részt a Bárdarbungához. Az új fejleményk, hogy már feszültség alatt van az Askja vulkáni rendszer is.
Kristín Vogfjörð, az Izlandi Meteorológiai Szolgálat (IMO) kutatási vezetője szerint az észak felé nyíló hasadék elérte az Askja hasadékrendszerét. Egyelőre úgy tűnik, hogy az Askja keleti peremét keresztezheti a magmával telített mélybeli hasadék, ami talán hétvége felé következhet be. A hasadék továbbrepedése lelassult, az elmúlt 24 óra alatt mindössze egy-másfél kilométert nyomult tovább. Mindenesetre az Askja környezetében is megszaporodó földrengések miatt, óvatosságból, sárgára (a négyfokozatú skálán második szint) emelték itt a riasztási szintet.
A várható kitörés egyik legegyértelműbb jele csütörtökön az volt, hogy a Bárdarbunga délkeleti pereme közelében a jégtakaró itt-ott kissé besüppedt. Ilyen besüppedéseket általában vulkáni működés nyomán figyelnek meg. Magnus Tumi Gudmundsson, izlandi geofizikus mindezt azzal magyarázta, hogy kisebb vulkáni kitörés történhetett a négyszáz-hatszáz méter vastag jégtakaró alatt.
Szintén csütörtökön figyeltek meg hosszanti repedéseket a földfelszínen a Dyngjujökull gleccsernyelv előterében, méghozzá a Holuhraun lávamező területén. Ezzel már felszíni jelei is lettek annak, hogy a kőzetlemezek távolodnak a mélyben, és a lemezhatáron széthúzásos feszültség alakul ki, ami szintén a közelgő kitörés lehetőségére figyelmeztetett.