Bemutatjuk Sebestyén Balázs aráját

A Celeb vagyok, ments ki innen! nézői nemrég ismerkedhettek meg Charlie-val, az arapapagájjal, akinek tevékenysége eddig leginkább a műsorvezetők és a kellékek csipkedésében merült ki, emellett beszédkészsége sem túl fejlett. Így fajtársai őshazájában, egy óceánnal odébb bizonyára rosszallóan ingatják busa fejüket, hogy épp egy ilyen példány képviseli őket egy távoli kis ország talán legnézettebb műsorában.

Van is min bosszankodniuk, hiszen a sárga-kék arapapagáj (Ara ararauna), és közeli rokonai egyébként kivételesen intelligens madárfajok. Egyes kutatók értelmi és érzelmi képességeiket a kétéves gyerekekével emlegetik egy szinten (az előbbi egyik mérőfoka a tárgyállandóság megértésének képessége). E madarak képesek eszközök használatával hozzájutni a vágyott falatokhoz, sőt, még az is bebizonyosodott, hogy a „jobb” és a „bal” fogalmát is felfogják. Még szebb példa intelligenciájukra, hogy azt a képességfejlesztő gyerekjátékot is ügyesen használják, melyben kis műanyagformákat a megfelelő alakú lyukba kell beleilleszteni.

Honnan ez a nagy ész?

Az evolúciókutatók már régóta tudják, hogy az agyi képességek fejlődését nagyban segítik a társas helyzetek kihívásai. Ezek után nem okoz nagy meglepetést, ha eláruljuk: az arapapagájok összetett szociális kapcsolatokat tartanak fenn egymással. Ráadásul eredeti élőhelyükön, a dél-amerikai erdőségekben nap mint nap bonyolult feladatokat kell megoldaniuk ahhoz, hogy hozzájussanak kedvenc eledeleikhez.

De nemcsak a papagájok lehetnek ilyen agyasak, a varjak, a szarkák és más varjúfélék is meglepően magas szinten – bizonyos értelemben „emberien” – gondolkodnak, jóllehet furcsa módon agyuknak egészen más területén alakult ki az intelligens gondolkodás központja, mint a főemlősöknél.

Ő nem Charlie, hanem Daisy. Ha mi, emberek nem is ismerjük fel azonnal a különbséget, a papagájok számára nyomban világos minden, az ujjlenyomatszerűen egyedi arcmintázatból Forrás: Picture-Alliance/AFP/Michael Reichel

Beszél, vagy csak a csőre jár?

Ha beszélő madarakról hallunk, rögtön a papagájok jutnak eszünkbe, pedig rengeteg madárfaj képes különféle hangok, köztük az emberi beszéd utánzására. Olyannyira, hogy világ legügyesebb hangutánzója, az ausztráliai erdőkben, bozótosokban honos lantfarkúmadár (Menura) rendszertanilag elég távol áll a papagájoktól. A lantfarkú megdöbbentő pontossággal utánozza egyebek mellett a láncfűrész hangját.

Azonban a beszéd és a hangutánzás nagyjából olyan távoli fogalmak, mint Sebestyén Balázs és egy diktafon, így hatalmas különbségek vannak beszélő és beszélő madarak között. Egyesek képesek akkora szókincset betanulni, amivel emberként már elboldogulnánk egy idegen nyelvű vidéken, de ezeket a szavakat csak utánozzák, a fogalmi jelentésükkel nem tudnak mit kezdeni.

Ahol a rendkívüli intelligencia, és a hangutánzás képessége találkozik, ott jöhet létre valamelyest az emberihez hasonló, fogalmakkal operáló „beszéd”. Mai ismereteink szerint ez csak a jákópapagájnál többé-kevésbé bizonyított.

Cuki madár, de elég, ha a képernyőn nézzük

Charlie Facebook-oldalán egy hozzászóló arra kérte a nézőket, hogy a műsort látva ne rohanjanak a kisállat-kereskedésbe arapapagájért, mert nem lesz egyszerű vele az élet. Reméljük üzenete sokakhoz eljutott, mert aki ilyen madarat vesz, az valóban komoly döntést hoz, hiszen az sárga-kék arapapagáj akár nyolcvan évig is élhet, ráadásul, ha nem foglalkozunk vele eleget, rendkívül házsártos lakótárssá válhat. Egy arapapagáj életre szóló programot ad gazdájának, és ha jól tartják, minden bizonnyal azt is megéri, amikor Jani és Balázs élőben közvetíti, ahogy VV54 Móni leveszi testhezálló szkafanderét a Nemzetközi Űrállomás VIP moduljában.

Balázs és a csipkelődős ara Forrás: RTL Klub

Ha elsöprő az araakarás

Az igazán eltökélt ararajongók kedvéért megkérdeztünk egy tenyésztőt, mire is számítsanak, ha mégis ilyen kemény trópusi fába vágnák fejszéjüket. Karámos Edina négy nagy testű papagájt, köztük egy egyéves sárga-kék arát tart egy 22 négyzetméteres, kültéri, a madarak igényeinek megfelelően berendezett röpdében, és úgy véli, ennél kevesebbel nem igazán érik be ezek az okos madarak. Ha egymagukban, kis helyre bezárva tartják őket, mozgás- és elfoglaltságigényük miatt rossz szokásokat alakíthatnak ki. Emellett gyakran hívják fülsiketítő hangon párjukat - ezt a szerepet pedig ilyenkor (jobb híján) gazdájuk tölti be. A lakásba kieresztett magányos ara hatalmas csőrével elképesztő pusztítást tud végezni, és “párját” védve még a családtagokra is rátámadhat.

Aki mindent összevetve még így is szeretne egy saját Charlie-t, mindenképpen párban vásároljon, és keressen meg több tenyésztőt is, mielőtt döntést hoz. Fontos, hogy kézzel nevelt madarat válasszon, melyet már fióka korában elválasztották anyjától, és emberek közt nőtt fel, így ugyanis fajtársaként fogadja el az embert, és sokkal könnyebben tanítható.

Aki közelebbről is szeretne megismerkedni ezekkel a gyönyörű madarakkal, annak szerencséje van, ugyanis épp most hétvégén zajlik a Vajdahunyadvárban a Nemzetközi Díszmadár Kiállítás.

Churchill csőrikéje

A sárga-kék arapapagájok közül ismer a világ mégegy híres Charlie-t: ő “Charlie, az átkozódó”, aki tulajdonosa szerint már elmúlt százéves. Peter Oram, a büszke gazdi azt is szentül állítja, hogy a papagáj a II. világháború alatt Anglia szivarozó miniszterelnökének tulajdonában állt, aki ráadásul válogatott káromkodásokat tanított meg neki, hogy ezeket alkalomadtán Hitlerre zúdítsa. Churchill lánya szerint apjának sosem volt arapapagája, tehát a történet feltehetően ügyes kitaláció, ráadásul öregkorára Charlie is szótlanabb lett, így ma már a szitkozódni sem hallhatjuk.