A tanulmányban 48 felnőtt marihuána használót és 62 – a szer használóival nemben és korban megegyező – kábítószerrel nem élő embert hasonlítottak össze. A torzító hatás miatt a neurológiai problémákkal küzdőket, a pszichózisban szenvedőket és a fejsérülésen átesett embereket kizárták a vizsgálatból. A tanulmányban résztvevő marihuána használók 10 éven keresztül, átlagosan napi háromszor fogyasztottak a szerből. Ez nagyon erős függőségnek számít, a jellemző inkább a napi egyszeri vagy még ritkább fogyasztás. A kutatók három különböző MRI technikát kombináltak annak érdekében, hogy kiértékeljék a különböző agyi jellemzőket: az orbifrontális kéreg térfogatát, annak kapcsolati hálózatát, és a fehérállomány strukturális integritását.
"Azt találtuk, hogy amíg az orbifrontális kortex kisebb lett, addig az agyterület fehérállományának integritása és a különböző agyterületekkel való kapcsolatok száma nagyobb lett. Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy létezik egy komplex sablon, amellyel az agy képes kompenzálni a hiányosságait annak érdekében, hogy működése zavartalan maradjon” – mondta Francesca Filbey, a Texasi Egyetem neurogenetikusa.
Fibley megjegyezte, hogy az eredményeket jelentősen befolyásolhatja a marihuánafogyasztó életkora. Minél korábban kezdte el valaki a szer használatát, annál erősebben jelentkeztek a védőhatások: az erősebb agyi összeköttetés és fehérállomány integritása. A marihuána fogyasztásának hossza azonban erodálta ezeket a pozitív hatásokat, és 6-7 éves használatot követően az agyi kapcsolatok és a strukturális integritás kezdett leépülni.
A kutatás egy másik fontos megállapítást is tett: nem talált kapcsolatot az orbifrontális kéreg felépítésének jellemzői és bizonyos emberi viselkedésformák, vagy az intelligenciahányados (IQ) között. Az is lehetséges, hogy a kisebb agyterület kialakulása már megelőzte a marihuánahasználatot: egy 2012-es tanulmány azt találta, hogy 12 éves korban a kisebb orbifrontális kéreg előrevetíti a későbbi szerhasználatot.
A következő lépésben azt fogják vizsgálni, hogy a kábítószer fogyasztását befejezve visszafordíthatók-e az agyban bekövetkező változások, illetve mi a helyzet azokkal az egyénekkel, akik csak alkalmanként fogyasztanak a szerből. A kutatás a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) szaklapban jelent meg.