Charles Darwin brit természettudós a 19. században olyan elméletet dolgozott ki, amely megváltoztatta az emberek világnézetét - bár már korábban is voltak hipotézisek, amelyek azt feltételezték, hogy a fajok fejlődés útján alakultak ki a Földön, ő volt az első, aki részletesen kutatta, majd elméletbe foglalta feltevéseit.
1831-ben indult el a Beagle fedélzetén arra az utazásra, amely alapján „A fajok átalakulása” című jegyzetfüzetét írta - ez egy olyan földkerülő út volt, amely során több egymástól eltérő terület élővilágát tanulmányozhatta. Bár geológiai cikkeket írt a brit újságoknak, saját magának a fajfejlődésről jegyzetelt,az is igaz, hogy ezeket a feljegyzéseit ekkoriban még senkinek nem merte megmutatni.
A Beagle útja öt évig tartott. Darwin eljutott a Zöld-foki szigetekre, Brazíliába, Montevideóba és Buenos Airesbe, Tűzföldre, a Falkland-szigetekre, Patagóniába, Dél-Amerika nyugati partjára, a Galapagos-szigetekre, Tahitire, Új-Zélandra, Ausztrália több városába, a Kókusz (Keeling)-szigetekre, Mauritiusra és Fokvárosba is. Persze nem ült öt éven keresztül a hajón, hanem közben több kutatóutat teljesített a szárazföldön, és folyamatosan feljegyezte megfigyeléseit, tapasztalatait. Ezekből megírt könyvét, „A fajok eredetét” azonban csak sokkal később, 1859-ben adta ki, tartva a vallásos ország felháborodott reakciójától.
Az eredeti jegyzetek, amelyeket most már digitális formában is megtekinthetünk, a Cambridge-i Egyetem tulajdonában vannak. Több mint 12 ezer kép került nyilvánosságra, rajtuk Darwin legfontosabb elméletének alapjai. A Transzformáció, a Metafizikai és a Ceruzavázlat című jegyzetfüzeteket publikálták a kutatók. Utóbbi azért fontos, mert ebben használta Darwin először a természetes kiválasztódás kifejezést. A szintén publikált D és E Jegyzetfüzetekben kezdett formálódni a természetes kiválasztódás elmélete, ezeket 1838-1839-ben vetette papírra.
Ezek a dokumentumok valóban „A fajok eredete” alapjait tartalmazzák - nyilatkozta David Kohn professzor, a Darwin Kéziratok Projekt vezetője, aki együttműködött az egyetemmel a digitalizálásban. Darwin nagy vonalakban leírta bennük a természetes kiválasztódás alapjait - fűzte hozzá a szakember.
A füzetek nem csak írásokat, de rajzvázlatokat is tartalmaznak. A digitalizált verzió több mint 30 ezer jegyzetoldalt tett nyilvánossá, amelyeket Darwin 1835-től 1882-ig vezetett. A természetes kiválasztódást pedzegető jegyzetekkel azonban még nincs vége a természettudós hagyatéka feldolgozásának - 2015 júniusában jön az újabb adag digitalizált jegyzet, amely „A fajok eredetének” előkészítését, az akkor készült írásokat mutatja majd be.