Megalézerrel és minibolygókkal indult A fény éve

A természettudományok fontosságára is felhívják a figyelmet A fény nemzetközi éve programjai, amelyekről csütörtökön, az eseménysorozat magyarországi nyitányán számoltak be a szervezők Budapesten.

Az ENSZ az Európai Fizikai Társulat kezdeményezésére, az UNESCO támogatásával nyilvánította 2015-öt A fény nemzetközi évének. A kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott. “A kormány a Nemzeti Tehetség Programból 10 millió forinttal támogatja A fény nemzetközi éve magyarországi programsorozatát, a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből pedig 30 millióval" - mondta a programokról tartott sajtótájékoztatón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki szerint a programsorozat sokat tehet a természettudományok népszerűsítéséért.

A fény utat nyithat a tudománynak

A programsorozat egyik támogatója és házigazdája a Magyar Tudományos Akadémia. Lovász László, az MTA elnöke elmondta, hogy nemcsak előadások, bemutatók lesznek az akadémián a fény éve alkalmából a következő hónapokban, hanem iskolákat, diákokat, tanárokat is mozgósítani akarnak, hogy használják ki a lehetőséget, "egy jól eltalált fogalommal, a fénnyel nagyon sok mindent be tudnak mutatni".

Kiss László csillagász, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora hallgatja Kroó Norbert fizikus, akadémikus, a Fény Nemzetközi Éve Programbizottság elnökét Forrás: MTI/Kovács Tamás

“A tudomány népszerűsítését célzó újfajta hazai elképzelések találkoztak A fény nemzetközi éve kezdeményezéssel. A fény témájának alapos körbejárása nemcsak a tudomány, hanem a művészetek, de az egész társadalom számára lehetőségeket biztosít, és jó alkalom az emberi kultúrával megismerkedni a fizikában, a biológiában, az orvostudományban, a művészetekben és más területeken" - mondta Lovász László.

Iskolák, egyetemek jelentkezését várják

Az oktatási célú programjavaslatokat az MTA partneriskola-hálózatán keresztül várják a szervezők. A javasolt programot és a támogatási igényt az itt felsorolt partneriskolákhoz lehet eljuttatni.

A tudományos tartalmú javaslatokat, egyetemi workshopok, konferenciák terveit a [e-mail] címen fogadják. Ezekről a rendszeresen ülésező Programbizottság hoz döntést, és lehetőségéhez mérten igyekszik támogatni az elképzeléseket.

Az elfogadott programok megjelennek A fény éve eseménynaptárában.

Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke szerint 2015 jeles év a fény megismerésének történetében, hiszen 50 éve fedezték fel például a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást, illetve fektették le a száloptika alapjait, Einstein 90 éve ismerte fel a fényelektromos jelenséget, 80 éve pedig megfogalmazta az általános relativitáselméletet.

Kroó Norbert fizikus, akadémikus, a Fény Nemzetközi Éve Programbizottság elnöke Forrás: MTI/Kovács Tamás

Fekete György, a programsorozatot 10 millió forinttal támogató Magyar Művészeti Akadémia elnöke megjegyezte, hogy a rendezvény az MMA és a Magyar Tudományos Akadémia kapcsolatában is fontos állomás.

Fizikabusz, fényszimpózium, napfogyatkozás-nézés az Akadémia előtt

Kroó Norbert, A fény nemzetközi éve programbizottságának elnöke elmondta: a rendezvénysorozat fő pillérei a tudomány, az oktatás, az ipar, a művészet és a nemzetközi kapcsolatok lesznek.

A programok között említette a Sokszínű Fizika Autóbusza országjáró előadásait és bemutatóit, a Csáji Attila Műcsarnokban megrendezett életműkiállításához kapcsolódó nemzetközi fényszimpóziumot, valamint a március 20-i részleges napfogyatkozás megfigyelését az MTA székháza előtt. Március végén Debrecenben rendeznek nemzetközi konferenciát, novemberben pedig ismét Budapesten ülésezik a Tudomány Világfóruma, amelyen külön szimpóziumot tartanak a fényről.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora Fotó: Gilicze Bálint - Origo

Megalézer, minibolygók

A sajtótájékoztatót követően két előadást is meghallgathattak a kíváncsi egybegyűltek. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora beszámolt az ultragyors fizikai folyamatok vizsgálatára alkalmas európai lézerfizikai kutatóintézet, az ELI történetének és építésének részleteiről, Kiss L. László csillagász pedig a Naprendszerünk két távoli, de annál izgalmasabb objektumáról, a Ceresről és a Plútóról beszélt, melyeket idén közelít meg a Dawn, illetve a New Horizons űrszonda.

Az MTA által is jelentős összeggel támogatott rendezvénysorozat részletes programja a fenyeve.hu honlapon érhető el.