A Turkish Airlines McDonnell Douglas DC-10 típusú gépe a török Yesilköy nemzetközi repülőtérről tartott a londoni Heathrow-ra, és útözben leszállt a párizsi Orly reptéren. Nem sokkal a felszállás után azonban a gép a francia Ermenonville városa mellett lezuhant - a balesetet a fedélzeten tartózkodó 346 ember közül senki sem élte túl.
A 981-es járat katasztrófáját az egyik raktérajtó kinyílása okozta, ami - mint utóbb kiderült -, konstrukciós problémára volt visszavezethető. 1972-ben az American Airlines egy ugyanilyen típusú gépén hasonló okból kinyíló raktárajtó robbanásos dekompressziót okozott, de itt a pilóták le tudták tenni a gépet. A 981-es járatnak nem volt ilyen szerencséje.
Az 1977-es tenerifei katasztrófa mind a mai napig Európa legtöbb halálos áldozatot követelő repülőbalesetének számít. A PanAm és a KLM két Boeing 747-ese a reptéren kialakult forgalmi tumultusban a felszálláshoz készülődött, amikor a rendkívül sűrű ködben egymásnak rohantak és mindkét gép felrobbant.
A csodával határos módon voltak túélők: 583 ember meghalt, de 61-en életben maradtak. A végzetes ütközést az irányítás hibája, a KLM gép kapitányának önfejű türelmetlensége és a sűrű köd okozta. A baleset előtt helyi szeparatisták bombát robbantottak a reptéren, és noha a merényletkísérletnek nem volt halálos áldozata, a hatóságok nagyon komolyan vették, amikor megkapták a második fenyegetést.
Végül nem történt újabb robbantás, de a kialakult felfordulás okozta hosszú késlekedés miatt a holland KLM gépének kapitánya egyértelmű engedély nélkül gurulni, majd emelkedni kezdett. A holland gép emelkedés közben lefűrészelte a pályát keresztező amerikai Pan Am gép tetejét. Az ütközéstől megsérült a KLM Boeingje is; még néhány métert tovább siklott, majd a földnek csapódott és felrobbant.
Hat évvel az előző katasztrófa után ismét egy Boeing 747-es szenvedett balesetet - a Párizsból Madridba tartó Avianca járat éjszakai leszállás közben túl alacsonyra ereszkedett, és nekicsapódott a földnek. A 172 utas közül 161-en életüket vesztették, és a 20 fős személyzet is meghalt.
Az ameikai Pan Am légitársaság Boeing 747-ese a londoni Heathrow-ról felszállva New York-ba, a Kennedy reptérre tartott. Miután elérte repülési magasságát, nem sokkal azt követően, hogy a kapitány engedélyt kért az óceánátrepülés megkezdéséhez, a skóciai Lockerbie városa felett felrobbant.
A végzetes detonációt a Boeing 747-es első rakterébe csempészett plasztikbomba okozta, a robbanás szinte azonnal megsemmisítette a gépet.
A támadásnak volt előzménye: december 5-én valaki felhívta a helsinki repteret, és közölte, hogy az elkövetkező két hétben bomba fog robbanni a Pan Am egyik gépén. A katasztrófában 270 ember vesztette életét, köztük négy magyar is.
Az Air France Concorde flottájának 4590-es járata felszállás közben kigyulladt, majd pár perces repülés után, lángoló hajtóművel a Charles de Gaulle nemzetközi repülőtés közelében fekvő Gonesse egyik hoteljére zuhant. A katasztrófában 109 ember vesztette életét.
A Concorde tragédiáját áttételesen az az előtte felszálló gép okozta, amely futás közben elhagyta az egyik alkatrészét. A fémdarab a Concorde szárnyának csapódott, és ez végzetesnek bizonyult.. A sérülés ugyan nem lyukasztotta ki a szárnyba épített üzemanyagtartályt, de az ütés ereje olyan intenzív nyomáshullámot keltett, ami felsértette az ötös számú tankot - a szivárgó üzemanyagot pedig egy szikra lángra robbantotta.
A láncreakció elindult: két hajtómű leállt, a másik kettő tolóereje pedig kevés volt az emelkedésben lévő géppel való manőverezéshez. A Concorde pilótái elvesztették a gép feletti irányítást, amely kis magasságból a szállodára zuhant.
A SAS (Scandinavian Airlines System) 2001-es katasztrófája az olasz repüléstörténet legtragikusabb eseménye. A 686-os járaton 114 ember vesztette életét, és további 4-en haltak meg a földre zuhanó roncsoktól.
A gép a milánói Linate reptérről indult volna különösen ködös időben, de a skandináv McDonnell-Douglas MD-87 összeütközött egy Cessna Citation CJ 2-es magángéppel. A Cessna rossz kifutópályán gurult, és merőlegesen keresztezte a nagy gép útját. A 200 méteres látótávolság miatt egyik repülő személyzete sem észlelte kellő időben a másikat.
A törökországi Diyarbakirban szintén a köd okozott katasztrófát - a Turkish Airlines gépének pilótája a rossz látási körülmények ellenére ragaszkodott ahhoz, hogy leszálljon a reptéren. A 634-es járat a földnek csapódott, három részre tört, és fel is robbant, a legtöbb utas a helyszínen megégett. Az 5 fős személyzet és 70 utas életét vesztette - öten viszont nagyobb sérülések nélkül megúszták a katasztrófát.
A Helios Airways 522-es járata Ciprusból tartott Athénba, amikor a célállomásától nem messze balesetet szenvedett. Görögország legnagyobb légikatasztrófája emberi mulasztás miatt következett be: a gép előző személyzete Londonban szokatlan hangokról számolt be a szerelőakna tájékáról, és teljes kivizsgálást kért.
A vizsgálatot végrehajtó szerelő azonban elfelejtette visszaállítani a nyomásszabályozó rendszert manuálisról automatikusra - ezt pedig a váltószemélyzet nem vette észre. A repülőgép így emelkedett el a betonról, és ez volt az oka, hogy 5500 méteren a kabinnyomás drasztikusan lecsökkent az utastérben.
A rádiós kapcsolat megszakadt a géppel, amely a 10 ezer méteres magasságot még elérte, de nem sokkal déli 12 óra után Grammatiko közelében lezuhant. A fedélzeten 121 ember vesztette életét.
A Pulkovo Airlines Tupoljev Tu-154 típusú gépének katasztrófája 170 ember, köztük számos gyerek életét követelte.
A gép Donyecktől nem messze zuhant le, de mind a mai napig nem tudni biztosan, hogy mi is történt valójában.
Az utólagos vizsgálat azt valószínűsíti, hogy részben a heves vihar, részben pedig a szolgálati magassághatár túllépése okozta a repülő katasztrófáját.
Madridból a Gran Canaria reptérre tartott volna a Spanair McDonnell-Douglas MD-82-es gépe, de éppen hogy elhagyta a Madrid-Barajas repülőtér kifutópályáját, amikor hibás szárnykonfiguráció miatt visszazuhant a földre, és összetört. A járaton, amelyet a Lufthansa működtetett, több légitársaság utasa ült - összesen 166-an. A pilóta hibája miatt a szárnyon nem keletkezett elégséges felhajtóerő ahhoz, hogy a gép biztonságosan elhagyja a betont, és a kifutópálya oldalába csapódott. 146-an rögtön a helyszínen életüket vesztették, köztük a személyzet összes tagja, hatan pedig később haltak bele sérüléseikbe.