A szomszéd kertjében olcsóbb a fű

Miközben az orvosi kannabisz az USA 23 államában legális, a marihuána gyógyhatásait vizsgáló kutatók kénytelenek rossz minőségű drogot drágán vásárolni az USA egyetlen hivatalos termelőjétől. A monopóliumnak a külföldi magántermesztők vethetnek véget.

Kissé ellentmondásos, hogy miközben az USA 23 államának polgárai a daganatos fájdalomtól a szorongásig egy sor betegség kezelésére szabadon vásárolhatnak marihuánát, a kutatók csak fáradságos papírmunka árán juthatnak a szerhez – panaszolják évek óta amerikai tudósok. A kutatóintézetek egyetlen, monopolhelyzetű ellátója a National Institute on Drug Abuse (NIDA), amely a University of Mississippivel fennálló szerződés alapján termeli a tudományos célú marihuánát.

Gyenge minőségű a hivatalos anyag

Ráadásul a kincstári beszállító gyenge minőségű anyagot produkál. A kutatók régóta felróják, hogy az ügynökség által szállított fű ereje messze elmarad attól, amit az utcasarkon be lehet szerezni, és túl alacsony mennyiségben tartalmazza azokat a nem-pszichedelikus összetevőket is, amelyek több betegség – így az epilepszia vagy a krónikus fájdalom – kezelésében ígéretesnek látszanak. Ezért most, hogy az amerikai lakosság egyre nagyobb része legálisan juthat marihuánához, a NIDA lassan és csendben megpróbál alkalmazhodni a kutatói igényekhez: mind a termesztett mennyiséget, mind az anyag minőségét igyekszik feltornászni.

Vadkender-ültetvény Forrás:police.hu

„Szeretnénk utánajárni azoknak az állításoknak, amelyek szerint a marihuána gyógyászatilag hasznosítható” – nyilatkozta Nora Volkow, a NIDA igazgatója, hozzátéve, hogy a kutatások másik része a drogfüggőség kezelésére irányul.

Új változatok

A 2014-es évben az intézet 50 százalékkal megemelte a kutatási célú marihuánára szánt költségkeretét, és az éves termelés az egyetemi ültetvényen 18 kilóról egyszeriben 600-ra ugrott. A tavalyi betakarításban két új vadkender-változatot is arattak. Az egyikben ismerten alacsony a marihuána fő pszichoaktív hatóanyagának, a tetrahidrokannabinolnak (THC) a koncentrációja, ellenben kiemelkedően sokat tartalmaz a nem-hallucinogén, viszont terápiás hatással bíró kannabidiolból. A másik vadkenderfajta nagyjából kiegyensúlyozott arányban tartalmazza mindkettőt.

A University of Mississippi vadkender-ültetvényének termesztési programját irányító Mahmoud ElSohly ígérete szerint az új kenderfajtákból rövidesen megkezdik a kiszállítást a kutatóknak. Ám a NIDA bírálói még most sincsenek lenyűgözve. A füves cigit 2012-ben legalizáló Colorado állam kormánya például folyamodványt intézett a szövetségi kormányhoz, hogy hadd növesszék a kendert helyben, az állam egyetemein, mivel az anyag beszerzése akár a NIDA-tól, akár a tengerentúli privát beszállítókról bürokratikus akadályokkal terhes.

Orvosi célból már 23 államban legális Forrás: AFP/Desiree Martin

Az utcai áru sokkal jobb minőségű

És hát a NIDA által beújított „durva” kenderfajták még mindig a nyomába sem érnek az ütősebb utcai jointoknak. Az USA kábítószer-felügyelete által terepen lefoglalt marihuánának legalább a 90 százaléka nagyon magas, akár 20 százalékos THC-tartalmú, míg a NIDA által árult fű csupán 12 százalékos. „Hadd ne mondjak mást: halvány” – minősítette a hivatalos drogot Rick Doblin, a Pszichedelikus Tanulmányok Multidiszciplináris Szövetségének vezetője. A kaliforniai Santa Cruz-ban működő nonprofit szervezet anyagi támogatást nyújt a tudatmódosító szerek kutatásához.

Nem vehetnek a hivatalos elosztóktól

Az nem világos, hogy a NIDA által előállított szer hogy viszonyul az orvosi marihuánát áruló elosztóhelyek kínálatához. A faramuci helyzetet jól érzékelteti, hogy bár ezek az elosztók a helyi törvények szerint legálisak, a szövetségi jog szerint még mindig illegálisak, ezért a kutatók nem sétálhatnak csak úgy be tesztelni való fűért. És mivel a kongresszus tavaly nem hatalmazta fel a szövetségi kormányt az elosztóhelyek rajtaütésszerű ellenőrzésére, a NIDA maga sem juthat hozzá lefoglalás útján az ottani választékhoz. „Fogalmam sincs, milyen anyaguk van az elosztóknak” – vallotta be ElSohly. – „Bárcsak tudnám.”

Az utcai anyag jpobb minőségű, mint a hivatalos forrásból származó Forrás: MTI/AP/David Mcfadden

Kevés a marihuánakutató

Hozzá kell tenni, hogy az Egyesült Államokban egyelőre csak egy maroknyi tudós foglalkozik marihuánakutatással, és – Volkow meglepetésére – számuk nem szaporodott azóta sem, hogy a drogot orvosi használatra széles körben legalizálták, és a NIDA is megpróbált enyhíteni az adminisztratív terheken.

Volkow azt gyanítja, hogy a kutatóknak egyszerűen csak több időre van szükségük ahhoz, hogy marihuánával kapcsolatos új kísérleteket tervezzenek, és átpasszírozzák terveiket az összes hivatalon, nevezetesen a NIDA-n, a kábítószer-felügyeleten, és – ha klinikai kísérletről van szó – a gyógyszerhatóságon is.

Donald Abrams, aki a University of California (San Francisco) orvosaként a kannabinoidok daganatellenes hatását vizsgálja, egy másik magyarázatot is kínál arra, miért népszerűtlen a marihuánakutatás a tudósok körében. Szerinte a precíz orvosi beavatkozások, például a génterápia mellett egy olyan „kotyvalék”, mint egy természetes növény, kevésbé vonzó kutatási alany – különösen ha egy olyan ellentmondásos megítélésű növényről van szó, mint a vadkender.

Anglia előnyben van

Doblin úgy véli, hogy a marihuánán alapuló sikeres gyógymódokat valószínűleg az USA-n kívül fogják kifejleszteni, méghozzá azokban az országokban, ahol a legális termesztők viszonylag alacsony költségen és nagy mennyiségben tudják előállítani a növényt. Az angliai GW Pharmaceuticals például a Sativex márkanevű, naboximols hatóanyagú szklerózis multiplex elleni gyógyszerét, amelyet 27 országban engedéllyel árul, abból a kannabiszból állítja elő, amit a saját farmján termeszt.

Izraeli és kanadai magántermesztők szintén képesek kutatási, illetve klinikai tisztaságú marihuána előállítására, és a NIDA-nál olcsóbban adják a készterméket. (A hivatalos ügynökség kilogrammonként 1525, szál cigarettánként 7 dollárt számláz.) Most már, hogy a kutatók számára egyre könnyebben elérhető az USA-n kívüli forrásból származó kannabisz, „a NIDA monopóliumának befellegzett” – állítja Doblin.

Kanadai füvezők Forrás: AFP/Mark Ralston

Kanada lehet a példa

Ha az USA kormánya enged a nyomásnak, és számottevően megemeli a legális marihuána-termesztés kvótáját, minden valószínűség szerint Kanadát fogja modellnek tekinteni. Az északi szomszéd 2014-ben engedélyezte magáncégek számára az orvosi marihuána előállítását, és azóta 16 vállalkozásnak adott ki engedélyt. A marihuánát kutató, vagy azzal klinikai kísérletet szervező tudósok valamelyik legális termesztővel kötött partnerszerződés útján szerzik be a szükséges drogot. Mivel sok különböző cég rendelkezik engedéllyel, a vadkenderfajták széles választéka áll a kutatók rendelkezésére.

„A nemrég életbe léptetett rendszer remek együttműködésekre ad lehetőséget” – méltatja kormánya döntését Joshua Eades, a Tilray kanadai orvosimarihuána-termesztő cég tudományos vezetője. A cég a University of British Columbia kutatóival együttműködésben egy a poszttraumás stressz-szindróma kezelésére irányuló klinikai kísérletet szervez éppen, amelyet idén nyáron 40 pácienssel terveznek elindítani. Ez lesz az eddigi legnagyobb klinikai kísérlet, amely a marihuána mentális egészségre gyakorolt hatását vizsgálja.