Átlagos esetben egy évben 12 teliholdat figyelhetünk meg, minden egyes hónapban egyet. Vannak azonban olyan évek – ilyen 2015-ös is – amikor 13 telihold bukkan fel az éjszakai égbolton, azaz van egy olyan hónapunk, amikor kétszer látható teljes egészében bolygónk égi kísérője.
Idén ez a hónap júliusra esik – július 2-án volt a hónap első teliholdja, július 31-én lesz a második.
Ezt a jelenséget nevezzük Kék Holdnak. Körülbelül 2,7 évente történik ilyen esemény – a legutóbbi 2012. augusztus 31-én volt.
A holdhónap, vagy más néven szinódikus hónap átlagosan 29,530589 napból áll, ami a februárt leszámítva rövidebb az összes naptári hónapnál. Az extra fél-másfél napok összegyűlnek, ezek eredményezik azt, hogy egyes években 13 telihold van és nem 12.
Miért Kék Hold, amikor nem is kék?
Ha nem kék színű a Hold, akkor honnan ered a név? A titulus hosszú múltra vezethető vissza, tulajdonképpen egy régóta ismert angol kifejezésről van szó:
once in a blue moon”
(jelentése: nagyon ritkán).
Mint csillagászati definíciót, a Sky & Telescope szakfolyóirat vezette be 1946-ban,
amikor a szerző egy, az amerikai Maine államban élő farmer naptárára hivatkozva keresztelte el kéknek a hónap második teliholdját. Az elnevezés ezt követően - bár nem volt helyes – elterjedt a közbeszédben is.
Aki tehát színes égi szenzációra számít pénteken, csalódni fog, csak a szokásos teliholdat fogjuk látni, ha felpillantunk az égre.