Einstein általános relativitáselmélete azt jósolja, hogy a fekete lyukak – amelyek gravitációs vonzása olyan erős, hogy semmi, még a fény sem jut ki belőlük, ha egyszer átjutott az eseményhorizonton – által beszippantott anyag információja megsemmisül, a kvantummechanika törvényei szerint azonban az információ örökéletű.
Ez az úgynevezett információs paradoxon.
Stephen Hawking azonban – saját állítása szerint – megoldást talált a paradoxon feloldására.
Hawking – két munkatársával, a Cambridge-i Egyetemen dolgozó Malcolm Perryvel és a Harvard Egyetemen kutató Andrew Stromberggel közösen – állt elő egy lehetséges megoldással.
Elképzelésük szerint a behulló részecskék kvantummechanikai információja valójában nem kerül be a fekete lyuk belsejébe.
Javaslatom értelmében az információ nem a fekete lyuk belsejében tárolódik, ahogy erre számítani lehetne, hanem a határán, az eseményhorizonton”
– mondta Hawking az augusztus 25-én a stockholmi KTH Királyi Műszaki Intézetben tartott Hawking Radiation konferencián.
Az információ a határon kétdimenziós hologramok, úgynevezett szupertranszlációk formájában tárolódnak, magyarázta. Ezeket a szupertranszlációkat – amelyek fogalmát először 1962-ben vezették be – azonban már nem lehet használható információkká visszaalakítani.
A behulló részecskékről szóló információ visszatér, de kaotikus és hasznavehetetlen formában”
– mondta Hawking. „Az információ minden gyakorlati felhasználás céljára elveszik.”
Hawking a fekete lyukakról is értekezett egy másik előadásában Stockholmban.
Szerinte elképzelhető, hogy a fekete lyukak valójában átjárók másik univerzumokba.
„A lyuknak nagynak kell lennie, és ha forog, akkor lehet, hogy átjáró egy másik univerzumba” – mondta Hawking.
De ez után már nem lehetne visszatérni a saját univerzumunkba. Ezért én nem próbálnám ki, noha oda vagyok az űrutazás gondolatáért”
– tette hozzá a kutató.