Felfedeztek egy negyedik ősi embercsoportot

Az emberősök nagyon sokáig kerülték a sűrű erdőségeket, és a síkvidékeket, sztyeppéket, szavannákat részesítették előnybe élőhelyként

Az ősi gének kutatói felfedezték a negyedik ősi embercsoportot, amely a mai európai génkészlet kialakításában szerepet játszott.

Az eddigi kutatások alapján a mai európaiak három nagy ősi népesség, az őshonos vadászok, a Közel-Keletről bevándorló földművesek és egy harmadik, a bronzkorban keletről érkező populáció keveréke.

Ősi kaukázusi maradványokat vizsgáltak

Ősi kaukázusi emberi maradványok genetikai vizsgálatával most felfedeztek egy negyedik népcsoportot, mely szintén szerepet játszott a mai európai génkészlet kialakításában - tudósított a BBC News a Nature Communications című tudományos lapban hétfőn megjelent kutatásról.

Az emberősök nagyon sokáig kerülték a sűrű erdőségeket, és a síkvidékeket, sztyeppéket, szavannákat részesítették előnyben élőhelyként Forrás: Origo

A genetika gyors fejlődése lehetővé tette, hogy a tudósok ősi emberi maradványok genomját feltérképezzék. A genom az ember teljes örökítő információját jelenti, melyet a sejt DNS-e tartalmaz.

Hétezer éve tűntek el

A hatalmas adatözön elemzésével átalakult a mai génállományról alkotott kép. Az európai ősök első csoportja, a bennszülött vadászó-gyűjtögető népesség

40 ezer éve, az utolsó jégkorszak előtt érkezett.

Mintegy hétezer éve söpörte el őket a Közel-Keletről Európába érkező csoport, ők honosították meg a földművelést. Nagyjából háromezer éve a keleti sztyeppeövezetből, a mai Ukrajna és Oroszország területéről induló törzsek, az úgynevezett Jamnaja-kultúra népei érték el Európát. Ezek a lovas-fémműves népek hozhatták magukkal az indoeurópai nyelvek ősét, ma ebbe a családba tartozik a kontinens legtöbb nyelve.

Női koponya az észak-európai ősök maradványait feltáró ásatáson Forrás: Fredrik Hallgren

A Jamnaják is kevert népesség voltak

A Jamnaja-törzsek átalakították Észak- és Közép-Európa génkészletét annyira, hogy vannak olyan népek - többek között a norvégok -, amelyek őseinek mintegy felét ezek a sztyeppei pásztorok adták. Ám a Jamnaja-törzsek maguk is kevert népességnek bizonyultak. Őseik fele a földművelés előtt Európát benépesítő vadászó-gyűjtögetők testvércsoportja volt, másik fele a földművességet magával hozó közel-keleti népességgel lehetett rokonságban, ám jelentősen különbözött tőle.

Folyamatos keveredés

A kutatók most elemezték egy 13 300 éve és egy 9700 éve élt grúziai vadászó-gyűjtögető génkészletét.

Eredményeik azt mutatják, hogy ezek a kaukázusi vadászok voltak valószínűleg a Jamnaja-népesség "földművesági" DNS-ének forrása. A kaukázusi vadászó-gyűjtögetők genomja azt mutatja, hogy folyamatosan keveredtek közel-keleti "unokatestvéreikkel", akik később, 10 ezer éve feltalálták a földművelést. Ez a keveredés azonban nagyjából 25 ezer éve, az utolsó jégkorszak legjegesebb éveiben véget érhetett. Ekkor a populáció zsugorodni kezdett, a csoport génjei egyre homogénebbé váltak, ami azt mutatja, hogy egyre inkább az azonos génkészletűekkel keveredtek.

Ahogy a jég visszahúzódott, a kaukázusi népek a sztyeppe egy másik vadászó-gyűjtögető csoportjával kezdtek érintkezni,

ezzel fektették le a Jamnaja-népek genetikai alapjait.

A dél-ázsiai népekre is hatással lehettek

"Máig rejtély volt, honnan erednek a Jamnaja-törzsek. A kérdésre most válaszolhatunk, mivel felfedeztük, hogy génjeik a kelet-európai vadászó-gyűjtögetők és a jégkorszak idején elszigetelődött kaukázusi vadászó-gyűjtögetők keveréke" - magyarázta Andrea Manica, a Cambridge-i Egyetem tudósa. A kutatók arra is utaltak, hogy a kaukázusi vadászok hatással lehettek a keleti, különösen dél-ázsiai népekre is. Ez az ősi törzs talán az indoeurópai nyelvek dél-ázsiai elterjedésével is kapcsolatos lehet.