Megtámadhatja a rákot a camembert

A camembertben található nizint tartósítószerként rakják az ételbe

A camembert-ben, a brie-ben és a cheddar sajtban található enzim nagyobb mennyiségben fogyasztva segíthet a rákos sejtek pusztulásában – derült ki a Michigani Egyetem kutatásából.

Egy általános tartósítószer, amelyet a tejtermékekben, általában camembert-hez és brie-hez hasonló sajtokban használnak, megtámadhatja a rákos sejteket a szervezetben. A Journal of Antimicrobial Chemotherapy tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kulcs egy nizin nevű enzim, amelyet a sajtiparban arra használnak, hogy ne romoljanak meg olyan hamar a termékek.

A camembert-ek kifejezetten jót tehetnek az egészségnek Forrás: AFP/Charly Triballeau

Hihetetlen eredmények

A Michigani Egyetem kutatói olyan patkányokon tesztelték a nizin hatását, amelyeknek nyaki és agyi tumorjaik voltak.

Kilenc hét alatt a rákos sejtek 70–80 százaléka teljesen eltűnt

– jelentette be a szinte már hihetetlennek tűnő eredményeket dr. Yvonne Kapila egy sajtóanyagban.

A nizint egyébként egy nem mérgező, színtelen és íztelen, porállagú tartósítószerként viszik be a sajtokba és tejtermékekbe. A kutatás során bebizonyosodott, hogy az enzim nemcsak harmincféle rákot képes gyógyítani, de bőrfertőzéseket, légúti és hasi, valamint orális betegségeket is sikerült vele visszaszorítani, és az antibiotikumoknak ellenálló MRSA baktériumot, azaz a Staphylococcus aureust is elpusztítja.

A camembert-ben található nizint tartósítószerként rakják az ételbe Forrás: Flickr / Ivy Dawned

Egy tavalyi, a Journal of Agricultural and Food Chemistry tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a nizintartalmú sajtok az anyagcserére is jótékony hatással vannak. Nem mindegy azonban, mennyit fogyasztunk belőlük – általában sajnos túl keveset.

Sokkal többet kellene magunkhoz vennünk

Bár jól hangzik, hogy rákölő hatása miatt minél többet fogyasszunk belőle, egy átlagos adag sajtba 0,25–37,5 milligramm per kilogramm nizin kerül. Ahhoz azonban, hogy jótékony hatását kifejtse, 800 milligramm per kilogramm nizinre van szükség – tehát

több mint a hússzorosára az általunk átlagosan elfogyasztott adagnak.

A Michigani Egyetem kutatói azt is megjegyezték, hogy egyelőre csak patkányokon folytatták le a kísérleteiket – egyáltalán nem biztos, hogy az emberi szervezetben is hasonlóképpen működne a nizin hatása. Ennek ellenére a tudósok bizakodók – ez akár egy új, hatékony rákgyógyszer kifejlesztéséhez is hozzásegítheti az orvostudományt.