Egy vadon élő norvégiai rénszarvasnál diagnosztizálták a krónikus sorvadásos betegséget (CWD) idén április 4-én, írja a Nature híroldala.
A CWD elsősorban szarvasokat, vapitiket (Cervus canadensis) és jávorszarvasokat (Alces alces) betegít meg, és eddig kizárólag Észak-Amerikában és Dél-Koreában fordult elő, most azonban Európában is felütötte fejét a kór.
A kutatók szerint az egyik kulcskérdés most az, hogy elszigetelt esetről van-e szó, vagy a fertőzés szétterjedt az öreg kontinensen, csak eddig senki nem vette észre?
A CWD – hasonlóan a Creutzfeldt–Jakob-szindrómához (CJD) – egy prionbetegség. A prionok fehérjetermészetű fertőző ágensek, a gazda fehérjéit alakítják át. Az átalakított fehérjék térszerkezete megváltozik, ezután az adott fehérje nem képes ellátni a testben végzett feladatait, ehelyett további fehérjéket alakít prionná, a fertőzés pedig futótűzként terjed.
A hibás szerkezetű fehérjék felgyülemlenek az agyban, valamint a többi szövetekben, és koordinációs problémákat, viselkedészavart, kóros fogyást idéznek elő. A CWD ellen egyelőre nincs sem gyógyszer, sem oltóanyag, így az áldozatra biztos pusztulás vár.
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a fertőzés átterjedhet emberekre, a szarvasfélék (Cervidae) viszont valószínűleg veszélyben vannak. Nem biztató az sem, hogy a kór nagyon könnyen továbbadható, a prionok jelen vannak az állatok nyálában, vizeletében és ürülékében.
Az USA 20 államában, illetve Kanada két tartományában fordultak elő CWD-fertőzések. Míg e térségekben vadon élő állatoknál mutatták ki a kórokozót, addig Dél-Koreában fogságban élő egyedeknél, amelyeket még az 1990-es évek végén importáltak az országba mezőgazdasági célból.
Az Európában megfertőződött rénszarvasra véletlenül találtak rá. A kutatók eredetileg egy dél-norvégiai szarvascsordát követtek nyomon helikopterrel, hogy egyes példányokat befogjanak, és nyomkövető nyakörvvel lássák el őket.
Amikor a szakemberek leszálltak, egy nehezen mozgó példányra bukkantak, amely rövidesen el is pusztult. Az állatot felboncolták, majd a tetemből vett szövetmintákat részletesen megvizsgálták. Az eredmények alapján megerősítették a CWD-fertőzést.
Hogy miként került a kór Európába, azon belül is Norvégia elszigetelt részére, egyelőre rejtély. Az egyik elképzelés szerint magától bukkant fel, egy másik alapján viszont egy juhoknál előforduló prionbetegség törte át a fajhatárt, és fertőzte meg a szarvast.
Akármi is legyen az igazság, nem túl pozitív a jövőkép a térségre nézve. A híroldal által megszólaltatott szakértő, Glenn Telling szerint, ha a CWD valahol megveti a lábát, akkor csak nagyon nehezen lehet onnan kisöpörni.