Egy most megjelent tanulmány rámutat, hogy az éghajlatváltozás miatt a mediterrán európai országokban idén nyáron tízszer gyakrabban tapasztaltak perzselően meleg hőmérsékletet, mint a korább években. Ráadásul, a globális felmelegedés elleni, hathatós fellépés nélkül az ilyen nyári hőhullámok 2050-re akár „normalizálódhatnak” is.
A Világ Időjárási Hivatala (World Weather Attribution - WWA) csoport által elvégzett új felmérés az augusztusi Délkelet-Franciaországot, Olaszországot, és Horvátországot érintő Lucifer-hőhullámot elemezte.
Úgy találták, hogy ez az időjárási jelenség négyszer nagyobb valószínűséggel az ember által okozott éghajlatváltozás miatt, mintsem természetes okokra visszavezethetően alakult ki.
„A Lucifer-hőhullám három napja alatt (nappal és éjszaka egyaránt) a hőmérséklet a legmelegebb helyeken alig esett 30 Celsius-fok alá, és az egyik leginkább érintett területen, az olaszországi kórházakban 15 százalékkal nőtt az ehhez kapcsolható esetek száma a sürgősségi osztályon” – számolt be róla a The Guardian cikke.
„A több napig tartó hőhullám ugyanis kimondottan veszélyes lehet az egészségünkre. A korábbi elemzések tanulsága szerint például a 2003-as, hasonló időjárási jelenséghez összesen 75 ezer haláleset kapcsolódott, csak Európában.”
„A nyarak tovább melegednek – nyilatkozta Friederike Otto az Oxfordi Egyetem kutatója, aki szintén az időjárást vizsgáló hivatalnak dolgozik. – A hőhullámok ma már sokkal intenzívebbek, mint az 1950-es években, amikor a szüleim nőttek fel.
Ráadásul, ha nem teszünk semmit az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, akkor mire a kisfiam fiatal felnőtt lesz, normalizálódik az a fajta extrém hőség, amelyet a múlt nyáron is tapasztaltunk.”
Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó tudományág igen gyorsan növekszik, és egyre többet foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy milyen hatást gyakorol a globális felmelegedés a szélsőséges időjárási jelenségekre, és az érintett lakosságra.
Az eseményekről
egyelőre azonban nem lehet biztosan állítani, hogy ezeket a klímaváltozás okozta,
mert véletlen szélsőségek bármikor előfordulhatnak. Ám ha ezeket a jelenségeket összehasonlítjuk a történelem során végzett mérésekkel és a változatlan szén-dioxid-kibocsátással járó, számítógépes klímamodellekkel, akkor már merőben más a helyzet.
A kutatók szerint ugyanis a globális felmelegedés már most, a jelenben is súlyosan növeli a fokozatosan veszélyessé váló időjárás kockázatát.
A WWA hivatal júniusban publikálta kutatásai eredményét ahhoz az extrém hőhullámhoz kapcsolódva, amely Portugáliában és Spanyolországban is borzalmas és veszélyes erdőtüzeket okozott.
Ahogy írták, ennek hátterében a korábbiaknál tízszer nagyobb valószínűséggel a globális felmelegedés áll.
Emiatt Portugáliában összesen 64 ember vesztette életét.
Korábban már kimutatták, hogy a 2000-es évek hőséghullámát Angliában és Franciaországban is maga az éghajlat változása okozta.
Egy ausztrál kutatás rámutatott, hogy az eddig publikált eredmények helytállóak, és a Nagy-korallzátony fehéredését is az üvegházhatást okozó gázok indították el, amelyek pontosan százhetvenötször nagyobb eséllyel növelik meg a terület pusztulását.
Közben a közelmúltban tapasztalt extrém hideg teleket is hatvanszor nagyobb valószínűséggel az éghajlat ilyen jellegű változása okozta.
A hurrikánok elemzésére jóval összetettebb és időigényesebb analízis szükséges,
mint a hőhullámok esetében, a hivatal most éppen ezen dolgozik.
A klímakutatók ugyanis tisztában vannak azzal, hogy ezeket a karib-tengeri és amerikai óriási viharokat szintén az éghajlatváltozás számlájára lehet írni.
Ami azért eshetett meg így, mert a nagyobb hőség úgymond több viharenergiát és csapadékmennyiséget akkumulál, miközben a tengerszint emelkedésével a viharfelhők tovább nyúlnak a szárazföldek határain.
Az új kutatás elemezte az idei nyári hőmérsékletet Spanyolországban, Dél-Franciaországban, Olaszországban és a Balkánon. Összehasonlították a most mért hőmérsékleteket a klímamodellek négy különböző csoportjával.
Azt az eredményt kapták, hogy az 1900-as év elejéhez viszonyítva ma már legalább tízszer nagyobb az esélye a hőhullámok előfordulásának
júniusban, júliusban és augusztusban. Ugyanezt a vizsgálatot elvégezték a Lucifer-hőhullámmal kapcsolatosan is, amelyben az augusztus elején tapasztalt, háromnapos csúcshőmérsékleteket és az ahhoz kapcsolódó jelenségeket vették górcső alá.
Azt találták, hogy az ilyen hőhullámok intenzitásának átlaga 1950 óta 1 Celsius-fokról 2 Celsius-fokra nőtt, és hogy az általános klímaváltozás hatására egyszerűen megnégyszereződött az extrém hőség kialakulásának esélye.
Júniusban a The Guardian rámutatott az Egyesült Királyság kormányának arra a hibájára, miszerint nem vették elég komolyan a fenyegetést. Így többek közt elmulasztották az épületek, kórházak és iskolák építési szabályainak a klímaváltozáshoz igazodó frissítését, amely az elemzések szerint 2040-ig akár megtriplázhatja a hőhullámok miatt elhunytak számát.
„Kiemelten fontos, hogy az érintett városok együttműködjenek a kutatókkal és a közegészségügyi szakértőkkel egy komplex, hőcselekvési terv kidolgozásában, mivel az ilyen extrém hőhullámokkal járó, szélsőséges időjárás a század közepére normalizálódik” – jelentette ki Robert Vautard, a Franciaországi Éghajlat-és Környezettudományi Laboratórium kutatója. – „Az éghajlatváltozás már most is nagy hatást gyakorol a közösségek életére, és ezek a tervek bizony megmenthetik az életüket.”