Szervezetünk egy beépített biológiai óra alapján működik. A tudományos néven cirkadián (nagyjából 24 órás) ritmusnak nevezett szabályozás egy genetikailag programozott ciklus, amely szabályozza az agyi aktivitásunkat, energiaszintünket, hormontermelésünket és időérzékünket.
Azzal, hogy mindennap 10 óra előtt kezdünk dolgozni,
szó szerint kínozzuk magunkat,
mivel természetellenesen beleavatkozunk a cirkadiánritmusunkba, így számos szempontból felborítjuk egészségünk egyensúlyát.
„Nem tudjuk megváltoztatni a 24 órás ritmusunkat – magyarázza Paul Kelly, az Oxfordi Egyetem idegkutatója, akinek fő kutatási területe a biológiai időzítés. – Nem tudjuk megtanulni azt, hogy egy adott időben keljünk. Májunk és szívünk más ritmusban működik, és mi arra próbáljuk rávenni e szerveket, hogy csúsztassák el ezt két-három órával."
A 20. század elején bevezetett 8 órás munkanapot a gyári termelékenység maximalizálására vezették be, és nem vették figyelembe a természetes emberi belső órát. Testünk azonban a nap napi ciklusának megfelelően alakult ki az evolúció folyamán, nem pedig a modern üzleti és kereskedelmi stratégiák alapján.
Alvásmegvonással küzdő társadalom lettünk
– mondta Kelly a Brit Tudományos Fesztiválon. – Ez nemzetközi probléma. Mindenki szenved, pedig nem kéne."
Kelly elképzelése szerint az iskola kezdési idejét 8.30-ról 10 órára kellene tolni Nagy-Britanniában. Az elképzelést ki is próbálták egy kiválasztott iskolában, és bizonyos idő elteltével valóban azt tapasztalták, hogy
az iskolában javult az általános figyelmi szint, és vele együtt a produktivitás, és ami a legfontosabb, hogy a tanulók osztályzatai is jelentősen javultak.
Ha a társadalom más területein is meg tudnánk valósítani az elképzelést (azaz a későbbi munkakezdést), várhatóan ott is nagy lenne az előrelépés. A helyett, hogy fáradt, agyondolgozott, kávéval átitatott zombik dolgoznának a napnak azon óráiban, amikor aludniuk kellene,
boldog emberek természettől fogva produktív, teljesen kibontakozni képes, koncentrált társadalmához jutnánk.
Persze ehhez a munkáltatókat is meg kellene győzni, hogy már csak a kávéfogyasztás csökkentésével is rengeteget megtakaríthatna a társadalom, nem beszélve a jobb közérzet okozta nagyobb munkateljesítményről.