Két év múlva érkezhet az első elefánt-mamut hibrid

Így nézhettek ki a gyapjas mamutok, amelyek agyarából kötélfonó eszközt készítettek a jégkorszaki vadászok

Egy lépéssel ismét közelebb kerültünk a mamut feltámasztásához: akár már két év múlva megérkezhetnek az első mamut-elefánt hibridek – állítják a projekten dolgozó kutatók.

A terv szerint a szakemberek egy jobb állapotban megmaradt mamuttetemből nyernének ki géneket, és ültetnék be az ősállat ma élő legközelebbi rokonába, az ázsiai elefántba – írja a Science Alert tudományos portál.

Célunk egy elefánt-mamut hibrid embrió létrehozása”

– nyilatkozta a Guardian magazinnak a Harvard Egyetem kutatója, George Church, aki a gyapjas mamut feltámasztásáért dolgozó kutatócsoport vezetője.

Church szerint a hibrid még nem lesz teljesen ugyanolyan, mint egy valódi mamut, de rendelkezni fog az ősállat számos jól ismert tulajdonságával. Ez elengedhetetlen lépést jelentene a valódi gyapjas mamut feltámasztásához. Bár jelen pillanatban még nem sikerült életképes embriót létrehozni, a genetikus szerint ez pár éven belül megvalósulhat.

Forrás: Origo

Így hoznák létre a hibrideket

A Harvard mamutfeltámasztó programja még 2015-ben indult. A kutatóknak sikerült a gyapjas mamut számos olyan génjét megtalálniuk, amik a jellegzetes mamuttulajdonságok megjelenéséért felelnek. A DNS-t egy Szibériában talált tetemből nyerték ki. A kutatócsoportnak ez idáig 45 mamutgént sikerült az elefántsejtekbe juttatnia, ami bizonyítja az elképzelés működését.

„Már tudjuk, mely gének felelnek az apró fülekért, az extra zsírrétegért, a szőrért és a hidegrezisztens hemoglobinért” – nyilatkozta Church a Telegraph weboldalának. A következő lépés az első hibrid embrió létrehozása.

Így nézhettek ki a gyapjas mamutok Forrás: Giant Screen Films (©) 2012 D3D Age, LLC

Ezt úgy érnék el, hogy az ázsiai elefántból nyert bőrsejtbe ültetnék be a mamutgéneket a CRISPR-Cas9 nevű géntechnológia segítségével (erről bővebben korábbi cikkünkben írtunk). Ezután a kutatók nőstény elefántból vennének ki petesejtet, aminek aztán a genetikai információt tartalmazó sejtmagját eltávolítanák. Végül a magfosztott petesejtbe beültetnék a mamutgéneket tartalmazó módosított bőrsejtet. Az így létrejövő sejt külső stimuláció hatására kezdene embrióvá alakulni.

Az eredeti elképzelésektől eltérően az embrió nem egy nőstény elefántban, hanem „mesterséges méhben” fejlődne tovább.

Church és csapata azért döntött e megoldás mellett, mert nem szeretnének az anyaállatoknak szenvedést okozni, és egy amúgy is veszélyeztetett fajt még nagyobb bajba sodorni.

Persze kérdéses, mennyire lesz működőképes az egész elgondolás, amelyet egyelőre nem publikáltak még szakmailag lektorált tudományos folyóiratban. Church azonban bizakodó, eredményeit az Amerikai Tudomány Fejlődéséért Egyesület (AAAS) idei éves gyűlésén ismerteti.

Forrás: AFP

Sokan nem örülnek az ötletnek

Természetesen, ahogyan az ilyenkor lenni szokott, előjönnek az etikai problémák is, vagyis megengedhető-e, hogy visszahozzunk egy több ezer éve kihalt állatot. „A mamut nem egyszerűen csak gének sokasága, hanem társas lény, akárcsak ma élő rokona, az ázsiai elefánt” – mondta Matthew Cobb zoológus a Guardian magazinnak.

Mi fog történni, ha a hibrid megszületik? Hogyan tud majd beilleszkedni a többi elefánt közé?”

– tette fel a kutató a kérdést.

Mások jóval optimistábbak, és a fajfeltámasztásos programot remek lehetőségnek tartják a CRISPR-Cas9 technológia teszteléséhez. Több kutató szerint génszerkesztéssel az olyan hanyatlóban lévő fajokon is segíteni lehetne, amelyek éppen a genetikai változatosság hiánya, a beltenyészet miatt kerültek a kihalás küszöbére.

Church szerint a mamutok visszahozásával az ázsiai elefántokon is segíthetnének, és a klímaváltozást is mérsékelhetnék. Az ősállatok jelenléte ugyanis gátolná a jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt csapdába ejtő permafroszt felolvadását.