A hasi feszülés, az ezzel járó fájdalom, vagy akár a tünetekhez társuló szorulás a leggyakoribb hasi panasz a felnőttek között, és ezt nagyon sok minden okozhatja.
Talán tudunk róla, hogy babaként gyakran szenvedtünk ettől:
az anyatejjel vagy tápszerrel együtt sok levegőt nyeltünk. A bélflóra változása is hozzájárulhat a panaszokhoz. Később a szilárd táplálék bevezetésével újra jelentkezhetnek a tünetek.
Az aerofágiának hívott jelenség, a fokozott levegőnyelés, felnőttkorban is megfigyelhető: kapkodó étkezés, rágózás, dohányzás egyaránt okozhatja.
A puffadásos tünetek kialakulása tehát nagyban függ a szokásainktól, életmódunktól,
és az elfogyasztott táplálék típusától, minőségétől, mint például a szénsavas üdítőitalok, hüvelyesek fogyasztásától is.
Rendes esetben a gázok könnyen távoznak a szervezetből a bélfalon át felszívódva vagy a végbélen keresztül, ám bizonyos betegségek esetén, így például máj-, és szívelégtelenség esetén, ez a folyamat nehezített lehet.
Egyes K-betűs zöldségek puffasztó hatása közismert (karfiol, karalábé, káposzta), de ezen kívül számos élelmiszer okozhat erőteljes bélgáz-képződést: például a csokoládé, a tej, a hüvelyesek, a brokkoli, de még az alma, a körte, a szilva vagy az őszibarack is bűnös lehet.
A gázképződés egy részéért a bélben lévő baktériumok tehetők felelőssé.
A hüvelyesek például olyan szénhidrátokat és rostokat tartalmaznak, melyeket a szervezetünk viszonylag nehezen bont le.
Amikor a vastagbélbe ér az étel, akkor a lebontási folyamatok melléktermékeként gáz képződik – a tünetek pedig igen kellemetlen helyzetbe hozhatnak bennünket társaságban! Érdekes, hogy azoknál, akik gyakran esznek hüvelyeseket, ez a probléma ritkábban jelentkezik.
A brokkoli, káposzta, karfiol raffinóz nevű cukorfélét tartalmaz, és ezt csak a vastagbélben található baktériumok tudják lebontani.
Hővel kezelt változatuk kevesebb tünetet okoz, illetve erre is igaz, ha valaki gyakran fogyasztja ezeket, akkor hozzászokik a szervezete és kevesebb panaszt okoz.
A tejtermékek a laktózintoleranciától szenvedőknél okozhatnak puffadást,
mivel az ő szervezetükből hiányoznak a tejtermékekben található cukor, a laktóz megemésztéséhez szükséges enzimek. Aki ezzel a problémával küzd, az kívülről tudja pótolni a laktáz enzimet étkezéskor, így a tünetek elkerülhetők vagy csökkenthetők.
Ugyanígy a cukor (és a sok rost) tehető felelőssé egyeseknél a gyümölcsfogyasztást követő puffadásnál. Az alma, a körte, a szilva vagy az őszibarack is sok fruktózt és szorbitolt tartalmaz, ezt pedig az emberek egy része nem tolerálja jól.
Lisztérzékenyek is szenvednek ettől a tünettől,
ám számukra nincs olyan kényelmes lehetőség, mint egy hiányzó enzim bevitele, számukra csak a glutén teljes elkerülése hozhat megoldást.
A puffadás hátterében állhatnak örökletes hatások, vagy az, hogy milyen élelmiszerből fogyaszt az illető túl sokat, illetve életmódbeli tényezők is közrejátszanak e kellemetlen jelenségben: a rágózás és levegőnyelés pédául súlyosbíthatja a tüneteket. Amennyiben élelmiszer által kiváltott puffadásra gyanakszik, akkor étkezési naplót kell vezetni, mert abból az orvosok, szakemberek következtetni tudnak a tünetek okaira.
Puffadás kísérheti az epekövességet is. Az étkezést követően 1-2 órával később jelentkező teltségérzés, a jobb bordaív alatt jelentkező kifejezetten görcsös hasi fájdalom, majd később, a betegség súlyosbodása esetén sárgaság, májfunkciós zavar, még súlyosabb esetben epehólyag-, epeúti gyulladás, hasnyálmirigy-gyulladás alakulhat ki.
Az IBS (irritábilis bél szindróma) ugyancsak együtt járhat a puffadással.Ilyenkor a normális bélgáz-mennyiséget fokozott bélfeszülésként, fájdalomként élheti meg a beteg.
Ahogy a túlzott rostfogyasztás, illetve annak nehézkes lebontása is okozhat hasi panaszokat,
úgy a kevés rost ugyancsak hajlamosít a bélgáz képződésre. A bélrendszerben működő jótékony baktériumoknak szükségük van rostokra és a rostokból nyert prebiotikumokra az emésztés egészséges működéséhez.
Ha elégtelen a rostbevitel, akkor székrekedés, renyhe bélműködés, fokozott bélgáz-képződés jelentkezhet.
Szintén kellemetlen tüneteket okoz, ha a kívántnál kevesebbet iszunk.
Ez nem csupán puffadást okozhat, hanem székrekedést is. A napi javasolt folyadékmennyiség (amiben az ételekből, például levesből, gyümölcsből származó folyadék is benne lehet) 2-2,5 liter legyen.
Ezen kívül számos egyéb gasztroenterológiai probléma, sőt nem emésztőszervi okok is állhatnak a hátérben, mint például nőgyógyászati daganatok, hormonális elváltozások de okozhatják egyes gyógyszerek is. Az antibiotikumos kezelések után ugyancsak jelentkezhet ez a probléma, hiszen ilyenkor sérül a bélflóra.
A hasmenés, hasfájás, puffadás ebben az esetben probiotikumok alkalmazásával szüntethető meg, mivel minél előbb helyre kell állítani a bélflórát. Egyeseknél mellékhatásként hasi panaszok jelentkezhetnek bizonyos vérnyomáscsökkentők, cukorbetegségre alkalmazott szerek és hasmenés elleni készítmények szedésekor is.
Sajnos az ülőmunka, a civilizációs ártalomként jelentkező inaktív életmód, valamint a szinte mindenkit érintő stressz fokozza a problémákat.
Ám bármi is az oka a kellemetlen tüneteknek, a pozitív életmódbeli változások, így a napi rendszerességgel végzett testmozgás, elegendő folyadékbevitel, kiegyensúlyozott étkezés, mindenképp jótékony hatású.Mindemellett, elérhetők vény nélkül kapható szimetikon tartalmú készítmények:
a szimetikon kizárólag fizikai úton hat,
a kialakult gázbuborékok felbontásán keresztül –így a felszaporodott gáz természetes úton távozhat a szervezetből.
Ám a tünetek erősödése, gyakoribbá válása, más emésztőszervi tünet megjelenése esetén feltétlenül keressük fel a házorvost, forduljunk szakemberhez!