"Amikor a fiam, Daniel nemrég azt mondta, hogy a második világháborúról kapott házi feladatot, tréfásan azt mondtam neki, hogy menjen ki, és keresse meg azt a gépet, amely annak idején állítólag a közelben zuhant le" - idézte a BBC News Klaus Kristiansent, akinek még a nagyapja mesélt arról, hogy 1944 novemberében egy vadászgép csapódott a földbe a környékükön.
Apa és fia, a 14 éves Daniel Rom Kristiansen fémdetektorral felszerelkezve indult keresésre a család birkelsei birtokán,
ám álmukban sem gondolták volna, hogy valóban találnak valamit.
A mezőgazdaságban dolgozó Kristiansen úgy vélte, hogy ha volt is valaha a területen egy roncs, azt már biztosan évekkel ezelőtt elszállították. Egyszer azonban jelezni kezdett a műszer, és a páros munkához látott, ám idővel rájöttek, hogy sokkal mélyebbre kell ásniuk.
Kölcsönkérték az egyik szomszéd ásógépét,
majd nagyjából 4-6 méteres mélységben elkezdtek előbukkanni a gép maradványai.
A felszínre került egy Bf 109 Messerschmitt vadászrepülőgép motorja, Luftwaffe-lőszerek és emberi maradványok.
"Első pillantásra nem repülőgép volt, hanem egy nagyjából 2000-2500 darabra szétesett szerkezet. Találtunk egy motort, aztán egyszer csak csontdarabok kerültek elő és a pilóta ruhájának a darabjai"- nyilatkozta Kristiansen.
"Találtunk néhány személyes tárgyat - könyveket, egy teli pénztárcát. Lehetett az egy kis Biblia, vagy a Mein Kampf - mindenestre a zsebében volt egy könyvecske. Nem értünk hozzá, csak betettük egy zsákba. Egy múzeum vette gondjaiba a tárgyakat. Azt hiszem, rengeteg információt rejthetnek azok a dokumentumok" - mondta az apa, aki miután ráeszmélt, hogy valami igazán különlegeset találtak, értesített néhány történészt és a dán hatóságokat. Kristiansen családja évtizedek óta dolgozik azon a területen, ahol a roncsot találták; ő maga negyven éve lakik ott.
A helyi hatóságok lezárták a területet további vizsgálatok céljából. A gépnél talált lőszert a bombaszakértők gondjaira bízták. A halottkémek megkezdték az emberi maradványok összegyűjtését, remélve, hogy sikerül azonosítaniuk az áldozatot.
"Talán van egy pilóta, akit most fognak végre végső nyughelyére helyezni Németországban" - mondta Kristiansen.
A Bf-109 Messerschmitt egymotoros, alsószárnyas, teljesen fémből épített, félhéj sárkányszerkezetű, behúzható futóművel szerelt harci gép a második világháború idején a német légierő, a Luftwaffe alap elfogó vadásztípusa volt, amelyet több típusváltozatban, így például – hogy csak az ismertebbeket említsük - az E „Emil", az F „Friedrich", és a G „Gusztáv" változatban gyártottak.
A Messerschmitt-pilóták a második világháborúban több győzelmet arattak az összes többi vadásztípus pilótáinál.
Az 1945 tavaszi német összeomlásig több mint 30 ezer példány épült a különböző típusváltozatokból.
A híres vadászgépet Wilhelm Emil „Willy" Messerschmitt professzor tervezte. A legnagyobb darabszámban gyártott G széria gépeit a Daimler-Benz fordított V elrendezésű tizenkét hengeres DB 605-ös motorjával szerelték fel, amely 650 – 685 km/órás sebességre gyorsította fel a gépet vízszintes repülésben.
A fegyverzetet az orrtetőbe beépített és a légcsavarkörön át tüzelő két géppuska, illetve a légcsavartengelybe épített 20, egyes típusváltozatoknál 30 mm-es gépágyú alkotta.
A Bf-109-eseket az összes európai fronton bevetették.
Ezzel a típussal repült a legtöbb igazolt légi győzelmet aratott német ász, Erich Hartmann is.
A Bf-109-eseket először Augsburgban a Meserschmitt Műveknél gyártották. A megrendelések növekvő száma miatt később több más gyárat is bekapcsoltak a termelésbe. 1943-tól a Győri Vagon és Gépgyárban is folytatták a G típus gyártását. A második világháború után Csehszlovákiában és Spanyolországban egy rövid ideig még tovább folytatták a típus gyártását.
A sors különös fintoraként az 1948-ban megalakult zsidó állam, Izrael újonnan létrehozott légierejében is repültek cseh gyártmányú Messerschmittek. A nagy gyártási darabszám ellenére napjainkra csak alig néhány eredeti repülőképes példány maradt fenn, amelyek a nemzetközi légi bemutatók népszerű látványosságai közé tartoznak.