A kutatók a Science legújabb számában jelentették be, hogy sikerült meghatározniuk annak a molekuláris folyamatnak az egyik kulcsfontosságú lépését, amely lehetővé teszi a károsodott DNS javítását a sejt számára. Egereken végzett kísérleteik arra utalnak, hogy létezhet kezelés az életkor és a sugárzás által károsított DNS helyreállítására.
Ez a lehetőség annyira ígéretes, hogy felkeltette a NASA figyelmét is. Az ottani szakemberek abban bíznak, hogy a kezelés segíthet az emberes Mars-küldetés megvalósításában, olvasható az UNSW egyetem közleményében.
Noha sejtjeink veleszületett tulajdonsága, hogy képesek megjavítani a DNS-károsodást – ami folyamatosan előfordul például, amikor a napra megyünk –, ez a képesség romlik az életkorral. Az ausztrál kutatók felfedezték, hogy
a NAD+ nevű anyagcseretermék, amely természetesen előfordul minden sejtünkben,
kulcsszerepet játszik a DNS-javítást szabályozó fehérje-fehérje kölcsönhatások regulátoraként.
Az egereket NMN nevű NAD+ prekurzorral vagy gyorsítóval („booster") kezelve javult a sejtek azon képessége, hogy kijavítsák a sugárzás vagy az előrehaladott életkor okozta DNS-károsodásokat.
„Nem több, mint egyhetes kezelés után az öreg egerek sejtjei megkülönböztethetetlenek voltak a fiatal egerekéitől" – mondta a cikk vezető szerzője, David Sinclair professzor.
A tervek szerint hat hónapon belül elkezdődnek az NMN-terápia emberi próbái.
„Most állunk a legközelebb ahhoz, hogy biztonságos és hatékony öregedésgátló szerhez jussunk, ami talán alig három-öt éven belül a piacra kerülhet, ha a próbák jól sikerülnek" – mondta Sinclair.
A munka a NASA érdeklődését is felkeltette, hiszen nekik meg kell birkózniuk azzal a kihívással, hogy megőrizzék az asztronauták egészségét a négyéves marsi út folyamán.
Az űrhajósok még rövid küldetéseken is gyorsult öregedést élhetnek meg a kozmikus sugárzás miatt, izomgyengeségtől, memóriavesztéstől és más tünetektől szenvedhetnek a hazatérés után. Egy marsi utazás esetén a helyzet még ennél is sokkal rosszabb lenne. Az űrhajósok sejtjeinek 5 százaléka elpusztulna, és a rák kialakulásának kockázata közelítene a 100 százalékhoz.
Sinclair professzor és UNSW-s kollégája, Lindsay Wu tavaly decemberben megnyerték a NASA iTech versenyét.
Egy biológiai problémára hoztunk megoldást, és 300 nevező közül ez nyerte a versenyt"
– mondta Wu.
A kozmikus sugárzás nemcsak az űrhajósoknak okoz gondot. Egy London-Szingapúr-Melbourne repülőúton például majdnem annyi sugárzás ér minket, amennyi egy mellkasröntgenkor.
Elméletben ugyanaz a kezelés enyhíteni tudná a gyakran repülők DNS-károsodásának bármely hatását. A másik csoport, amely hasznot húzhat a munkából, a gyermekkori rákok túlélői. A gyermekkori rákbetegségek túlélőinek 96 százaléka krónikus betegségekben szenved 45 éves korára, mondta Wu. Ezek közé tartozik a 2-es típusú diabétesz, az Alzheimer-kór és az eredeti rákhoz nem kapcsolódó rákok.
„Mindez ráadásul gyorsult öregedéssel társul, ami végzetes lehet" – folytatta Wu.
Nagyon jó lenne kezdeni valamit ezzel, és úgy gondoljuk, hogy erre megfelelő a molekulánk."
Az elmúlt négy évben Sinclair és Wu azon dolgozott, hogy a NMN-ből gyógyszer-hatóanyagot készítsen. Az emberi próbák idén kezdődnek a bostoni Brigham and Women's Hospitalban.
A NAD+-szal és az NMN-nel kapcsolatos felfedezések lendületet adtak az UNSW öregedéskutatási laboratóriumában folyó izgalmas munkának. Számos fehérje és más molekula kölcsönhatását és öregedésben betöltött szerepét vizsgálták meg.
Azt is megállapították, hogy a NAD+ hasznos lehet az öregkori betegségek, a női terméketlenség, valamint a kemoterápia mellékhatásainak kezelésében.
2003-ban Sinclair professzor kapcsolatot tárt fel a SIRT1 öregedésgátló enzim és a rezveratrol (a kis mennyiségben a vörösborban is előforduló molekula) között. „Míg a rezveratrol csupán a SIRT1-et aktiválja, addig a NAD+ előanyag mind a hét szirtuint (SIRT1-7) aktiválja, és ezért még nagyobb hatásának kell lennie az egészségre és az élettartamra" – mondta Sinclair.