Inog a fajfogalom: egyre több jizzlyt figyelnek meg a kutatók

Egy kitömött jizzly (jegesmedve-grizzly hibrid)

A jizzly vagy „kapucsínó medve" (angolul pizzly, grolar) névvel azokat az utódokat illetik, amelyek a grizzly és a jegesmedve kereszteződéséből születtek. Német kutatók most kiderítették, hogy nem is olyan ritkák ezek a hibridek, mint korábban gondolták.

A frankfurti Senckenberg Biodiverzitási és Klímakutató Központ munkatársai elkészültek újabb négy medvefaj teljes genomjának szekvenálásával, így most lehetővé vált valamennyi medvefaj evolúciós történetének genomszintű elemzése.

Kiterjedt génáramlás

Az eredményekből kiderül, hogy a fajok közötti génáramlás vagy géncsere a kiterjedt hibridizáció révén lehetséges szinte az összes medvefaj között, nemcsak a jegesmedve és a barna medve között, mint korábban gondolták. A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány arra is rávilágít, mennyire megkérdőjelezhető a jelenlegi fajfogalom általánosságban, mivel más genomtanulmányok is gyakran tapasztaltak fajok közötti génáramlást. (A jelenlegi fajfogalom szerint a faj azon élőlények csoportja, amelynek egyedei képesek szaporodni egymással, és termékeny utódokat létrehozni.)

A grizzlyről (amelyet a barna medve, az Ursus arctos egyik alfajának tekintenek) és a jegesmedvéről (Ursus maritimus) már régóta tudott, hogy képes egymással szaporodni és termékeny utódokat létrehozni. Ezeket a hibrideket nevezik jizzlynek vagy „kapucsínó medvének".

Egy kitömött jizzly (jegesmedve-grizzly hibrid) Forrás: Andrew E. Derocher

„A medvék közötti ilyen hibridek nem annyira ritkák, mint ahogy eddig gondoltuk" – mondta Axel Janke, aki részt vett a Földön élő valamennyi medvefaj (barna medve, jegesmedve, maláj medve, ajakos medve, fekete medve, örvös medve és pápaszemes medve) közül hat genomszerkezetének a meghatározásában. (Egyesek a medvék közé sorolják az óriáspandát is.)

Nem a klímaváltozás az oka

Korábban azt feltételezték, hogy a jegesmedvék és a barna medvék közötti hibridek számának növekedése a klímaváltozás számlájára írható, mivel a barna medvék meghódítják az északibb területeket, a jegesmedvék pedig a szokásosnál később merészkednek ki a tenger jegére.

Az új eredmények azonban azt mutatják, hogy már a múltban is jelentős génáramlás volt megfigyelhető a különböző medvefajok között. A hibridek létrejötte tehát nem szükségszerűen kötődik a klímaváltozáshoz.

A medvék különféle kombinációban alkothatnak hibrideket

– mondta Janke. – Ismerjük ezeket az állatkertekből. A természetben eddig csupán a jegesmedve és a barna medve, valamint az ázsiai fekete medve és a maláj medve hibridjét figyelték meg."

Jegesmedve Forrás: Biosphoto/© Patrick Kientz / Biosphoto - Droit géré - Oeuvre protégée par copyright - - - -/Patrick Kientz

Inog a fajfogalom

A medvék között megfigyelt génáramlás megkérdőjelezi a faj biológiai fogalmát is. A biológiai fajfogalom feltételezi, hogy különféle fajok nem képesek utódokat létrehozni a természetben, illetve a hibrid utódok sterilek. Legjobb példa erre az öszvér – a ló és a szamár hibridje.

A jegesmedve és a grizzly medve hibrid utódai azonban gyakran termékenyek.

Fel kell tennünk a kérdést: még mindig helytálló-e a fajfogalom, figyelembe véve, hogy nemcsak a medvéknél, de más fajoknál is bizonyított a génáramlás

– mondja Janke. – Ebből következően, mit kell védenünk a jövőben, a faj- vagy a genomsokféleséget?"