Közelebb lehet a Földön kívüli élet, mint hinnénk

Fantáziarajz egy gejzírkitörésről az Europa felszínén

A Texasi Egyetem kutatói hidrogént hasznosító élet lehetőségét modellezték Naprendszerünk számos égitestén.

Egyáltalán nem számít újdonságnak, hogy a hidrogén képes mikrobiális közösségeket fenntartani. A világegyetem leggyakoribb eleme itt a Földön is extrém körülmények között számos mikroorganizmus táplálékforrása. Dél-Afrikában található aranybányák több mint három kilométeres mélységében is találták már hidrogénfogyasztó egysejtűeket.

A valódi kérdés az, hogyan keletkezhet elegendő mennyiségű hidrogén például a Plutón vagy a Jupiter Európé holdján. Mivel nagyon könnyű gázról van szó, amit a gyenge gravitációs vonzással rendelkező égitestek nem képesek megtartani, ezért folyamatos utánpótlásra van szükség.

Itt a Földön, amikor a tengerfenék forró folyékony kőzetei találkoznak az óceánok vizével hidrotermális folyamatok során szabadul fel hidrogén. A tengerfenék extrém organizmusai így jutnak elegendő mennyiségű gázhoz. A kutatók azonban leírtak egy másik jelentős folyamatot, ami számos más égitesten is megvalósul.

A friss tanulmány szerint a radioaktivitás lehet az alapja az újfajta életnek.

A vizsgált égitestek kőzeteiben lévő radioaktív anyagok bomlásából származó sugárzás kellő energiával rendelkezik ahhoz, hogy felhasítsa a víz molekuláit. Ezért azokon a területeken, ahol a víz érintkezik szilárd kőzettel, folyamatos a hidrogénfelszabadulás.

Forrás: Southwest Research Institute

A radiolízis során nemcsak hidrogén keletkezik. Számos más oxigénvegyület is megjelenik, ami újabb kiindulási alapja lehet az életnek. Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy számos világon élhetnek hidrogént hasznosító mikrobiális közösségek.

(Szerző: Földi Péter)