A Greenhouse Gas Bulletin című dokumentum szerint a 2015-ben mért 400 ppm-es (milliomod térfogatrész) értékről 2016-ban 403,3 ppm-re nőtt a szén-dioxid globális légköri átlagkoncentrációja - írja az MTI.
Az ENSZ meteorológiai szervezete szerint ez 50 százalékkal gyorsabb növekedési rátát jelent az elmúlt évtized átlagához képest, aminek eredményeként a légköri szén-dioxid-koncentráció immár 45 százalékkal haladja meg az iparosodás előtti értéket és egyre messzebb kerül a jégkorszakok és melegebb periódusok természetes váltakozásaira jellemző 180-280 ppm-es intervallumtól.
A szén-dioxid és a többi üvegházhatású gáz kibocsátásának azonnali visszaszorítása nélkül a század végére drasztikus hőmérséklet-emelkedéssel kell szembenéznünk, amely jócskán túlszárnyalja majd a párizsi klímacsúcson elfogadott értéket"
- fogalmazott Petteri Taalas, a WMO főtitkára. A 2015 decemberében tartott klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon, és megfogalmazták azt, hogy emellett "törekedni kell arra", hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot.
A mostani eredmények még inkább időszerűvé teszik az ENSZ november 6. és 17. között a németországi Bonnban megrendezendő klímakonferenciáját, amelynek résztvevői a Párizsban megfogalmazott célok megvalósításához szükséges irányelveket dolgozzák ki. A kutatók szerint a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből és az erdőirtásból származó rekordmértékű emberi kibocsátás mellett a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino jelenség is kulcsszerepet játszott a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedésében. Az El Nino szárazságot okozott a trópusi területeken és gyöngítette az erdők, a növényzet és az óceánok szén-dioxid-elnyelő képességét.
A szakemberek úgy vélik, hogy a bolygón sosem növekedett még olyan gyors ütemben a szén-dioxid légköri koncentrációja, mint az elmúlt évtizedekben, ami azt jelenti, hogy nagyjából százszor gyorsabb a növekedés üteme, mint az utolsó jégkorszak után volt. A tudósokat az Antarktiszról származó jégmagokban lévő levegőbuborékok összetétele segíti a prehisztorikus légköri szén-dioxid-koncentráció meghatározásában, és az üledékekben talált fosszíliák, valamint vegyi anyagok elemzése révén még messzebbre vissza tudnak tekinteni az időben.
A szén-dioxid légköri koncentrációja utoljára 3-5 millió évvel ezelőtt, a pliocén földtörténeti kor derekán érte el a 400 ppm-es értéket.
"Abban az időszakban a bolygó felszíni átlaghőmérséklete 2-3 Celsius-fokkal volt melegebb a mostaninál, és a grönlandi, valamint a nyugat-antarktiszi jégtakarók elolvadtak, sőt a kelet-antarktiszi jégdzsungel egy része is visszahúzódott, a jelenlegihez képest 10-20 méterrel megnövelve a tengerszintet" - írta jelentésében a WMO.
A két másik legfőbb üvegházhatású gáz, a metán és a kéjgáz légköri koncentrációja is rekord értéket mutatott tavaly, de a növekedés üteme elmarad a szén-dioxidétól.