Ismert, hogy a Creutzfeldt–Jakob-szindrómánál kulcsszerepet játszó rendellenes térszerkezetű fehérjék (prionok) továbbadhatóak fertőzött húskészítményekkel vagy vérátömlesztéssel. Az Alzheimer esetében ugyancsak hibás, úgynevezett béta-amiloid fehérjék tehetők felelőssé az állapot kialakulásáért: e káros proteinek felgyülemlenek az agyban és plakkokat képeznek, ugyanakkor a mai napig nem világos, hogy a plakkok okozzák-e a betegséget, vagy szimpla tünetnek tekinthetők.
Azt hogy a béta-amiloidok prionokhoz hasonlóan terjedhetnek, már korábban is gyanították. Ötven évvel ezelőtt növekedési rendellenességben szenvedő embereket olyan növekedési hormonokkal kezeltek, amiket halottakból nyertek ki.
A páciensek nagy résznél a kezelések után Creutzfeldt–Jakob-szindróma alakult ki, és nem kevés betegnél az Alzheimer is megjelent még fiatalon, az 51 éves kor elérése előtt.
A vancouveri Brit Columbia Egyetem kutatói kísérletükben Alzheimer-plakkokat hordozó egerek vérét jutatták át egészséges rágcsálókéba. Normál esetben az egereknél nem alakulhat ki Alzheimer, ezért a tudósok olyan génmódosított állatokat tenyésztettek ki, amelyekben megjelenhettek a béta-amiloid fehérjék alkotta plakkok. Az egerek vérkeringésének összekötését követően az egészséges rágcsálók agyában is létrejöttek a káros fehérjelerakódások, agyszöveteik pedig hamarosan pusztulásnak indultak:
alig négy hónap leforgása alatt drasztikus változások voltak kimutathatóak a tanulást és az emlékezést lehetővé tévő agyterületek aktivitásában.
A legújabb eredmények ellentmondanak annak a korábbi kutatásnak, amely során a szakemberek 2,1 millió vértranszfúzió adatait fésülték át, és azt találták, hogy az Alzheimer-kórral küzdő betegek vére nem növelte a betegség kialakulásának kockázatát egészséges emberekben. A régebbi vizsgálatot vezető Gustaf Edgren (Karolinska Intézet) ugyanakkor megjegyezte, hogy bár óriási mintával dolgoztak,
hosszabb idő és több adat szükséges ahhoz, hogy az Alzheimer átadhatóságát egyértelműen bizonyítani vagy cáfolni lehessen.
Mindenesetre a Molecular Psychiatry című szakfolyóiratban megjelent új kutatás szerzői is kiemelik, hogy óvatosan kell kezelni az eredményeiket, nem biztos, hogy a rágcsálóknál megfigyelt folyamatok ugyanúgy érvényesek emberek esetében is. Mindenesetre hozzáteszik, hogy ezentúl mindenképpen nagyobb figyelmet kellene fordítani a vérben található béta-amiloid fehérjékre, amik segíthetik a betegség diagnosztizálását.
Forrás: New Scientist