Több mint 4000 éve az ott építkezők kivésték a görög sziget, Kérosz természettől fogva piramis alakú hegyfokának egész felszínét.
Teraszokat alakítottak ki rajta, amelyeket 1000 tonnányi, Naxoszról külön ide szállított, csillogó, fehér kővel borítottak, hogy
óriási lépcsős piramis küllemet adjanak neki, amely kiemelkedik az Égei-tengerből.
Ez a legimpozánsabb ember készítette struktúra a Kükládok egész szigetcsoportján.
A teraszok felszíne alatt azonban olyan mérnöki és mesterségbeli tudásra utaló különlegességek feküdtek, amelynek pompássága vetekedett a lenyűgöző külső résszel.
A három országból érkező régészek az ásatások folyamán összetett vízelvezető alagútrendszer létezésére találtak bizonyítékot.
Ez 1000 évvel korábban készült, mint a mínoszi civilizáció építményében, a knósszoszi palotában található híres belső vízvezetékrendszer. Ezenkívül kifinomult fémmegmunkálásra utaló nyomokra is bukkantak.
A Daszkalió-hegyfok mára apró szigetté alakult az emelkedő tengerszint miatt, de 4500 éve még egy keskeny út kötötte össze Kérosszal. Ma lakatlan és védett hely.
De a Kr. e. 3. évezredben Kérosz jelentős szentély volt, ahol bonyolult szertartásokat végeztek. A Cambridge-i Egyetem, a Kükládok Antikvitási Hivatala és a Ciprus Intézet régészei több ezer márványszobrot találtak a korábbi ásatások folyamán. Ezek a stilizált emberalakok több nyugati művészt, így Picassót is megihlették.
Úgy tűnik, hogy a szobrokat szándékosan törték össze és hozták ide egyfajta temetési szertartás részeként.
A tervek szerint az archeológusok 2018-ban tovább folytatják a feltárást, amely valószínűleg még sok izgalmas felfedezéssel örvendezteti meg a szakembereket és az érdeklődőket egyaránt.