A csupasz földikutyák vagy más néven csupasz turkálók (Heterocephalus glaber) 8-10 centiméter hosszú, 30-80 gramm testtömegű állatok. Kelet-Afrika száraz szavannáin, a maguk által ásott járatrendszerekben élnek, és növényekkel - gyökerekkel, gumókkal - táplálkoznak.
Számos furcsa képességgel rendelkeznek, például nem lesznek rákosak, és a fájdalom egy csomó típusa is ismeretlen számukra, ráadásul "növény üzemmódra" kapcsolva képesek túlélni az oxigénszegény környezetet.
Már az is figyelemre méltó, hogy a többi rágcsálótól eltérően nagyon sokáig, akár 30 évnél is tovább képesek élni, ráadásul úgy tűnik, mintha az öregség nem nagyon fogna rajtuk:
az életkor emelkedésével nem nő a halálozás kockázata.
Ez a többi emlősnél nem így működik.
Az emlősöknél általában az úgynevezett Gompertz-Makeham halálozási törvény érvényesül. Ez leírja, hogy a ivarérett kor elérése után minél magasabb valaminek az életkora, annál nagyobb eséllyel halálozik el. Embereknél ez úgy néz ki, hogy a 30-ik életév betöltését követően minden egyes évvel durván megduplázódik a halál kockázata.
A csupasz földikutyáknál ez teljesen másként működik, emeli ki az eLife magazinban megjelent kutatás első szerzője, Rochelle Buffenstein. A kutató már több mint harminc éve tanulmányozza a kicsiny csúnyaságokat. Ez alatt az idő alatt összesen 3299 egyed esetét írta le, és azt találta, hogy az állatok élete során a halálozás kockázata semmit sem változott, ugyanakkora eséllyel pusztultak el 30 évesen, mint 6 hónaposan (ekkor érik az ivarérettséget). Ugyancsak meglepő, hogy még a matuzsálemi kort elérve is termékenyek maradnak.
Egyelőre nem tudni, hogy miért élhet ilyen hosszú ideig a csupasz földikutya. Egy 2009-es tanulmány szerint az állatok szervezete jóval gyorsabban regenerálódik, valamint képes valamilyen módon lelassítani a sejtöregedés folyamatát.
Mivel élnek még 30 éves csupasz földikutyáknál is idősebb egyedek, a kutatók azt fogják megvizsgálni, esetükben is érvényesek-e a fiatalabb példányoknál megfigyelt törvényszerűségek.
Forrás: Science Alert