A tartományi régészeti intézet munkatársa, Csang Jang Li-cseng szerint a 110 méterszer 19,5 méteren elterülő épület négy azonos alapterületű helyiségből állt, amelyeket vastag agyagfal ölelt körbe.
Az épületmaradványok, köztük tetőcserepek és téglák mellett egy fakeretre erősített kőlapokból álló ősi kínai ütőhangszer darabjait is megtalálták a romok között.
Az ásatási munkálatokat vezető Hszü Vej-hung szerint a hangszermaradványok egy részén "az északi palota zeneügyi minisztériuma" felirat szerepel, ami azt bizonyítja, hogy ez volt Hszianjang ősi városának egyik kormányzati épülete a Csin-dinasztia (i.e. 221-207) idején.
A régészek égési nyomokat is találtak a hangszer maradványain. Hszü szerint a négy helyiség közül kettő üres volt, ami azt jelzi, hogy az épületet kiürítették, mielőtt leégett.
"A darabokra zúzott kőlapokat leszámítva a helyiségekben lévő egyéb tárgyakat valószínűleg ellopták, vagy hamuvá égtek" – mondta a szakember, hozzátéve, hogy az épület kifosztása összefüggésben lehetett azzal a felkeléssel, amely véget vetett a Csin-dinasztia uralkodásának.
A történelmi feljegyzések szerint Hsziang Jü, aki katonai vezető és politikus volt a késő Csin-dinasztia idején, felgyújtotta az akkori fővárost, Hszianjangt, miután elfoglalta.
A régészeti leletekben gazdag Sanhszi tartományban található a Csin-dinaszita alapítójának, Csin Si Huang-ti császárnak a mauzóleuma és az uralkodó örök álmát vigyázó agyaghadsereg is.