Minderre a Leicesteri Egyetem kutatócsoportja adta meg választ. Egy lézeres Doppler-műszerrel megmérték a Big Ben felszíni mozgását, vagyis a felszínen zajló rezgéseket, anélkül, hogy hozzáértek volna a haranghoz.
A lézerfény legapróbb elmozdulása jelezte, ahogy a harang megrezeg, amiket egy képernyőre vetítve, láthatóvá vált a harang természetes, saját frekvenciatartománya. Ahányszor a kalapács megüti a 13,7 tonnás harangot, a fém sokféle sajátfrekvencián rezonál, és mindegyik más-más rezgésmintának felel meg. Ezek együttesen adják ki a semmihez sem hasonlítható, különleges dallamot, mely a képernyőre kivetítve így néz ki:
A képernyőn jól látható a harangjátékról készített diagram, amely bemutatja a domináns és az alárendelt szerepet játszó frekvenciák aktivitását.
A Big Ben által kibocsátott legalacsonyabb frekvenciájú hang 95 hertzes,
míg a dominánsabb hangtartományai 199 és 336 Hertzen keletkeznek. A harang esetében minél magasabb egy frekvencia, annál bonyolultabb a rezgés ábrája.
A Big Ben harangjátéka nem véletlenszerű. A harang által kibocsátott hang hullámai harmonikus kapcsolatban vannak egymással, és ezt érzékeljük harmónia formájában.
Amikor a frekvenciák között harmonikus kapcsolat van, vagyis köztük matematikai összefüggés áll fenn ,akkor az adott hang az emberi fül számára kellemesnek bizonyul.
Bármilyen kellemes is azonban ez a harangjáték, tavaly nyáron négy éven át tartó felújítási procedúra vette kezdetét, és ugyan technikailag megoldható lenne, hogy a Big Ben a felújtás alatt is működjön,
ez azonban súlyosan károsíthatná a renoválását végzők hallását,
emiatt csak különleges alkalmakkor szólaltatják meg a harangot.
Az 1858 óta működő harang renoválása a korábbi becslésekkel ellentétben nem 29 millió fontot, hanem több mint kétszeresét, 61 millió fontot, azaz mintegy 2 milliárd 150 millió forintot fog felemészteni.
A Spektrum február 3-én és 4-én 14 órakor vetíti a Hanghullámok: a fizika szimfóniái című két részes sorozatot. A tudományos ismeretterjesztő film a hangok világába tett utazás, a világegyetem működését segít megérteni a hanghullámok fizikáján keresztül.
A hang az egyik legközvetlenebb módja a világunkat működtető tudományos törvényszerűségekkel való érintkezésnek.
Amikor egy hangot hallunk, az színtiszta fizika. A műsorvezető, Helen Czerski segít megérteni azoknak a hullámoknak a természetét, amelyek kombinációja megtalálható minden egyes hang mélyén.
Felfedi azokat a titkokat, amelyekhez a hangok fizikája képes közelebb vinni: hogy milyen is a világegyetem szerkezete, vagy hogyan tudnak az állatok többezer mérföldnyi távolságból kommunikálni egymással.
(Forrás: AMC Networks International)