A brit tanulmány szerint, melyet a Nature Ecology and Evolution című szaklap friss száma közölt,
a dinoszauruszok száma már csökkenőben volt, amikor az őket kipusztító aszteroida a Földbe csapódott.
Dél-Amerikai "szülőhelyükről" viszonylag gyorsan népesítették be az egész Földet, több száz fajuk alakult ki a félelmet keltő T. rextől a hosszú nyakú Diplodocusig.
Az elterjedésüket feltérképező kutatók szerint a dinoszauruszok azért tudtak ilyen gyorsan elszaporodni, mert szinte "tiszta lappal" indulhattak a megjelenésük előtt nem sokkal lezajlott nagy kihalási esemény után.
Mivel a letarolt vidékeken alig találtak vetélytársra az ételért és a területért folyó harcban, elszaporodásuknak semmi sem állt útjában.
Uralmuk vége felé azonban, amikor már a világ szinte minden élőhelyéhez alkalmazkodtak, terjedésük lelassult.
Nem volt hova mozdulni tovább, elárasztották a Földet. Nem jöttek már létre új fajok, annyira speciálisan alkalmazkodott mindegyik az adott feltételekhez"
- magyarázta Ciara O'Donovan, a Readingi Egyetem kutatója.
A tudósok statisztikai számítások alapján rajzolták fel a Föld háromdimenziós terében, hogy hol élt egy-egy dinoszaurusz és hol éltek az ősei.
Térképük teljesebb képet ad az ősgyíkokról, mint a kövületek önmagukban.
Vannak azonban szakemberek, akik vitatják, hogy az aszteroida becsapódásakor már leáldozóban lett volna a dinoszauruszok uralma.
David Martill, a Portsmouthi Egyetem kutatója szerint a kréta időszakban, amikor a kisebb kontinensekké töredezett szét az ősi szuperkontinens, a dinoszauruszok még javában diverzifikálódtak, azaz új fajaik születtek egészen addig, amíg a meteor el nem pusztította őket.