A W-bozon annak a két elemi részecskének egyike, amelyik a gyenge kölcsönhatást, azon erők egyikét közvetíti, amely az univerzumban lévő anyag magatartását szabályozza. A W-bozon szerepet játszik a radioaktív bomlásokban is.
Eredményeik szerint a W-bozon tömege 80 370 (+/-19) MeV (megaelektronvolt), ez megfelel a részecskefizika standard modelljéből fakadó várakozásoknak - olvasható a CERN honlapján közzétett közleményben.
A mérés mintegy 14 millió W-bozonon alapul,
amelyeket 2011-ben egyetlen év alatt regisztráltak a nagy hadronütköztetőben, amikor az 7 Terraelektronvolt energián ütköztetett.
Az eredmény megegyezik a korábbi mérésekkel, amelyeket a CERN nagy hadronütköztetőjének elődjében, a nagy elektron-pozitrin ütköztetőben (LEP) illetve az amerikai Fermilab korábbi részecskegyorsítójában mértek. Ezeket az adatokat folyamatosan pontosították az elmúlt 20 évben.
A W-bozon az univerzum egyik legnagyobb tömegű elemi részecskéje.
1983-ban fedezték fel a Z-bozonnal együtt a CERN szuper proton-antiproton részecskegyorsítójában folytatott kísérletsorozatokban. A felfedezés olyan tudományos áttörés volt, amelyet egy év múlva, 1984-ben már fizikai Nobel-díjjal jutalmaztak.
Bár a W-bozon tulajdonságait több mint 30 éve tanulmányozzák a kutatók, tömegének nagypontosságú mérése nagy kihívást jelent a részecskefizikusok számára.