Utazás az emberi test legtitokzatosabb bugyraiba

A kiállítás február 15-től tekinthető meg Budapesten

Holnap nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt a világ egyik legkülönlegesebb kiállítása, az emberi test titkait bemutató Body tárlat. Az európai viszonylatban is egyedülálló kiállítás 2 200 négyzetméteres területét bejárva feltárul az emberi test lenyűgöző mikrokozmosza, a vázrendszertől kezdve az izomzaton, az ideg- és légző valamint keringési rendszeren át egészen az élet legnagyobb titkáig, az anyaméhen belüli embrionális fejlődésig.

Az emberi test csodálatos mikrokozmosza

Ahhoz képest, hogy az emberi test mennyire összetett és bonyolult felépítésű biológiai szerkezet,

testszöveteink és sejtjeink 99 %-ának atomi szintű alapkövét mindössze 11 elem alkotja.

Ki gondolná, hogy még ebből a 11 „építőkockából" is az oxigén egymagában 65, a szén 18,5, míg a hidrogén 9,5 százalékkal részesedik.

A február 15-én 2 200 négyzetméteren megnyitó Body kiállítás európai viszonylatban is egyedülállónak számít Fotó: Kálló Péter

Az emberi test működésképtelen lenne a szerveket felépítő szövetek és sejtek oxigénnel illetve tápanyaggal való folyamatos ellátása nélkül. Az ezt a feladatot ellátó érrendszer, testünk legfőbb „szállítószalagja",

a maga 100 ezer kilométer körüli teljes hosszával meghaladja az Egyenlítő hosszúságát.

A Body kiállítás a legátfogóbb 3D anatómiai enciklopédia Fotó: Kálló Péter

Azt, hogy a Föld - Hold távolság csaknem harmadát kitevő rendkívül összetett érrendszer hogyan fér el az emberi testben - sok egyéb csoda mellett – szintén feltárják a Body kiállítás egyedülálló preparátumai.

A tárlaton látható emberi maradványok, teljes testek, vázak és testrészek kivétel nélkül eredetiek.

A tárlaton látható preparátumok kivétel nélkül eredeti emberi maradványok Fotó: Kálló Péter

Olyan emberektől származnak, akik még életükben rendelkeztek arról, hogy a haláluk után testüket tudományos célokra használhassák fel.

A tüdő hörgőinek preparátuma a budapesti Body kiállításon Fotó: Kálló Péter

Az egészen rendkívüli preparátumok, amelyek közt egyaránt megtekinthető például az önálló ér-, vagy az idegrendszer, a magas szintű anatómiai tudást ötvözik a művészi képességekkel.

Istenkirályok és közép-amerikai civilizációk nyomában

Az emberi maradványok konzerválása iránti vágy sok ezer éves történelmi múltra tekint vissza. Az ősi andesi népcsoportok már 8000 éve, a neolitikum korában felismerték a dél-amerikai magashegység száraz levegőjének természetes mumifikáló hatását.

Az emberi test konzerválása iránti vágy csaknem egyidős a civilizációval Forrás: Origo

Az emberi civilizáció történetében viszont az ókori Egyiptom volt az első olyan magasan fejlett kultúra, amely ugyan vallásos okokból, ám tudományos alapon foglalkozott a test konzerválásával.

És a legmodernebb, a plasztinációs konzerválás Fotó: Kálló Péter

Az óegyiptomi istenkirályok, a fáraók, és az antik Egyiptom főemberei, valamint a vallásos tiszteletnek örvendő isteni tulajdonságokkal felruházott állatok, mint például a macska, vagy az íbisz holttesteinek konzerválása

kivétel nélkül az öröklét utáni vágyat fejezte ki.

Az óegyiptomiak művészi tökélyre emelték az emberi test konzerválásának egyik módját, a mumifikálást Forrás: AFP/Stringer

A mumifikálás az alapos anatómiai ismeretekkel rendelkező egyiptomi papok által elvégzett olyan speciális 70 napig tartó eljárás volt, amelynek során a szív kivételével az összes belső szervet eltávolították, és a bőrt fokozatosan kiszárították.

A mumifikálódás lehet természetes folyamat is. A képen a váci Fehérek templomának kriptájából származó 18. századi, természetes módon mumifikálódott tetemek láthatók Forrás:Kiss-Stefán Mónika/MTM

A későbbi mezoamerikai kultúrák, a maják és az aztékok is alkalmazták a test konzerválásának ezt a módját.

Színre lép Hagens professzor, a konzerválás dr. Faustja

Az emberi test mumifikálástól merőben eltérő másik konzerválási formája ugyancsak egy természetes folyamat, a testszövetek levegő nélküli nedves környezetben való viasszá alakulásának, a szaponifikáció folyamatának megfigyelésén alapult.

A kiállítás bepillantást enged az emberi test titkaiba Fotó: Kálló Péter

A 16. századtól, ahogy az orvostudományi kutatások egyre jobban kiszabadultak a boncolást és a test konzerválását tiltó egyházi béklyókból, az anatómusok is elkezdték keresni a minták minél tökéletesebb megőrzésének módszereit.

Rembrandt: Tulp doktor anatómiája. A 17. században indult fejlődésnek a boncoláson alapuló tudományos anatómia Forrás: Wikimedia Commons

Az ezt követő évszázadokban egyre hatékonyabb konzerválási technológiákat fedeztek fel, amelyek közül az 1978-ban Günther von Hagens heidelbergi orvosprofesszor által kidolgozott ún. plasztinációs eljárás

forradalmi jelentőségűnek számít

az anatómia történetében.

Günther von Hagens professzor, a plasztinációs eljárás feltalálója Forrás: Wikimedia Commons

A plasztinációs eljárásban a konzerváláshoz felhasznált maradványokból eltávolítják a vizet és a lipideket, és ezek helyére szilikon-polimert juttatnak.

A kiállítás február 15-től tekinthető meg Budapesten Fotó: Kálló Péter

A plasztinációs módszerrel konzervált testek kemények, szagtalanok, és károsodás nélkül érintkezhetnek a szabad levegővel,

ugyanakkor a sejtek valamint a természetes szövetfelületek alakja illetve méretaránya mikroszkopikus szintig fennmarad.

A kiállításon látható preparátumok plasztinációs eljárással lettek tartósítva Fotó: Kálló Péter

A Body kiállításon látható valamennyi preparátum Von Hagens professzor plasztinációs technológiájával lett konzerválva, így ezek az emberi maradványok már nem is tudnak elbomlani.

Nem csak organizmusok, hanem lények vagyunk

A 2 200 négyzetméteren kiállított közel kétszáz különleges preparátum a bőr felszíne alatti világot, az emberi test rejtett bugyraiban zajló folyamatokat tárja fel, köztük a vázrendszer és az izomzat, a légzőszervek valamint a keringés, továbbá az idegrendszer működését is.

A Body kiállítás 2 200 négyzetméteren mutatja be az emberi test csodáit, valamint az orvostudomány rövid fejlődéstörténetét, külön fejezetet szentelve a magyar orvoslás históriájának Fotó: Kálló Péter

A tárlat egyik legérdekesebb része a magzati fejlődését bemutató önálló szekció,

ahol a legnagyobb csodába, az emberi élet méhen belüli első hónapjaiba nyerhetünk betekintést a fogantatás pillanatától kezdve, egészen a megszületésig.

Emberi magzat preparátuma a kiállításon Fotó: Kálló Péter

Néhány kiállított emberi maradvány akár sokkoló hatású is lehet,

mint amilyen a dohányos ember szénfekete tüdeje, vagy a rákos máj, illetve gyomor.

Dohányos ember tüdeje Fotó: Kálló Péter

Ezek a preparátumok nem csak szemléltetnek, hanem a legbecsesebb megóvandó értékünkre, az egészségre is felhívják a figyelmet.

Fotó: Kálló Péter

Az emberi test mélységeibe tett érdekfeszítő utazást a 3D animációkat bemutató kivetítők és a mindenki számára közérthető magyarázó feliratok mellett a Semmelweis Egyetem medikusaiból álló szakértő tárlatvezetők teszik hasznos ismeretterjesztő kirándulássá, és feledhetetlen élménnyé.

A kiállítás segít megértetni, hogy mennyyire összetett és bonyolult biológiai szerkezet az emberi test Fotó: Kálló Péter

Ahogy a Body kiállítás ajánlója megfogalmazza: „Nem csak organizmusok vagyunk. Lények vagyunk, összetettebbek, mint a bennünk lévő rendszerek, sokkal erősebbek, mint az elődeink akarata, akik biztosították, hogy eddig eljussunk, mindezek sokkal varázslatosabbak, mint a születés és a halál misztériumai."

Részlet a budapesti Body kiállításból Fotó: Kálló Péter

A kiállítás 2017. február 15-től tekinthető meg a Komplexben, 1061. Budapest, Király u. 26. szám alatt, minden nap reggel 9 és este 20 óra között.