A megkövesedett maradványt eredetileg egy csukabálnának (Balaenoptera acutorostrata) tulajdonították, ám az Oszakai Természettudományi Múzeum kurátora, Tanaka Josihiro és egykori kollégája, Taruno Hirojuki a lelet felülvizsgálatának eredményeiről számolt be egy paleontológiai folyóiratban.
"Ez az egyed kronológiai és geográfiai szempontból is új információkkal szolgál erről a kevésbé ismert fajról", és azt sugallja, hogy a trópusi bálnák modernkori földrajzi eloszlása már évezredekkel ezelőtt megalapozódott" - írták a szakemberek.
Abban az időszakban, amikor az egyed feltételezhetően élt, vagyis 4000-8800 évvel ezelőtt, a mai Oszaka területének nagy része még víz alatt volt. A koponyát nagyjából 14 méter mélyen találták meg 1966-ban egy föld alatti építkezés során a város keleti részén. A kutatók 1976-ban arra jutottak, hogy a maradvány a barázdásbálnák (Balaenopteridae) családjába tartozó csukabálnák egy ősi példányától származik.
Japánban eddig mindössze 12 esetben sikerült megerősíteni egy-egy fosszíliáról, hogy trópusi bálnától származik, DNS-vizsgálatok vagy egyéb módszerek révén.
Tanaka és Taruno a koponya alakját vetette alapos vizsgálat alá, és megfigyeléseiket összevetették a sziláscetekkel (Mysticeti) foglalkozó közelmúltbeli tanulmányok eredményeivel.
Tanaka szerint az elmúlt évtizedekben több másik bálnafosszília is felszínre került Oszaka területén. "Szeretnénk kideríteni, hogy az ősi időkben milyen bálnák úszkáltak a mai Oszakai-öböl területén" - mondta a kutató.