A neandervölgyi ember készíthette az első barlangrajzokat

A pleisztocén időszakban felgyorsult a hominidák evolúciója

A neandervölgyi ember készíthette a világ első barlangrajzait - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsőként talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyieknek a Homo sapienshez hasonló művészi érzékük lehetett.

Urán-tórium kormeghatározás vezette nyomra a kutatókat

A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői három spanyolországi barlangban talált falrajzokat vizsgáltak meg, amelyeket több mint 64 ezer éve készítettek, nagyjából 20 ezer évvel azelőtt, hogy a Homo sapiens, vagyis a modern ember Európába érkezett.

A neandervölgyi emberek a pleisztocén három nagyobb eljegesedési periódusában a hideg északi területeken barlangokba húzódva éltek Forrás: Photononstop/ /Jacques Beauchamp

Ez azt jelenti, hogy az egyebek között állatokat, pontokat és geometriai formákat ábrázoló jégkorszaki barlangrajzokat nem készíthette más, csak a neandervölgyi ember, amely Európa egyetlen lakosa volt akkoriban. Ebből pedig az következik, hogy a neandervölgyiek képesek voltak szimbolikuson gondolkodni, akárcsak a modern ember.

A neandervölgyi ember képes lehetett a szimbolikus gondolkodásra Forrás: MTI/EPA/HORST OSSINGER

A Southamptoni Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói által vezetett vizsgálat során a szakemberek úgynevezett uránium-tórium kormeghatározási módszert alkalmazva állapították meg a festmények korát.

Sokkal kifinomultabbak lehettek az eddig feltételezettnél

A barlangrajzokat egészen mostanáig teljes egészében a modern embereknek tulajdonították, és ha fel is merült a neandervölgyiek esetleges szerepének lehetősége, annak vizsgálatát hátráltatták a pontatlan kormeghatározási technikák. Az urán és a tórium radioaktív bomlására alapozott kormeghatározási módszer azonban sokkal megbízhatóbb eredményekkel szolgál.

Barlangrajzok a Chauvet-barlangból: őstulok, ló és orrszarvúfejek. Bebizonyosodott, nem csak a cro-magnoni ember készített barlangrajzokat Forrás: Wikimedia Commons

"Eredményeink szerint az általunk vizsgált festmények az eddig ismert legrégebbi barlangrajzok. Ez egy rendkívül izgalmas felfedezés, amely azt sugallja, hogy a neandervölgyiek sokkal kifinomultabbak voltak, mint azt gondoljuk róluk" - mondta Chris Standish, a Southamptoni Egyetem régésze, a tanulm ány egyik társszerzője.

Forrás: AFP/Ho

A spanyolországi barlangokból származó csaknem hatvan karbonátmintát elemző brit, spanyol és francia szakemberek szerint az ábrák elkészítéséhez kifinomult gondolkodásra volt szükség, egyebek között a helyszín kiválasztásához, a fényforrások megtervezéséhez és a festőanyagok összedolgozásához.

Rendelkezhettek a szimbolikus gondolkodás képességével

Alistair Pike, az egyetem professzora felidézte, nem sokkal azután, hogy a 19. században felfedezték a neandervölgyiek első maradványait, úgy festették le őket, mint állatias, kulturálatlan, a művészetre és a szimbolikus gondolkodásra képtelen teremtményeket.

A Krapina-barlangban (Horvátország) talált neandervölgyi gyermek rekonstrukciója. Az itt felfedezett maradványok a Homo sapiens és a neandervölygike keveredésére utalnak Forrás: AFP/hemis.fr/Frumm John

"A neandervölgyiek azonban értelemről tanúskodó szimbólumokat hagytak hátra, fontos helyeken" - húzta alá Paul Pettitt, a Durhami Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy kutatótársaival egymástól 700 kilométerre lévő barlangokban fedezték fel az ábrákat, bizonyítva, hogy hosszú életű gyakorlatról volt szó.

Lascaux-i barlangrajzok Forrás: AFP

"Az új ismereteinek szerint a neandervölgyiek és a modern emberek osztoztak a szimbolikus gondolkodás képességében és valószínűleg a kognitív képességeket tekintve megkülönböztethetetlenek voltak" - jegyezte meg Joao Zilhao, a katalán Tudományfejlesztő és Kutatóintézet munkatársa.

Ma már bizonyított tény, hogy keveredett a Homo sapienssel

A nenadervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) a fosszilis leletek tanúsága szerint 250 ezer éve jelent meg, és a pleisztocén kor utolsó nagy eljegesedési periódusának végén nagyjából 28 ezer éve tűnt el.

Pleisztocén tájkép a Würm-galciális, az utolsó nagy eljegesedés idején. Ekkor, nagyjából 28 ezer éve tűntek végleg el a neandervölgyi emberek Forrás: Wikimedia Commons

Máig vitatott a neandervölgyi ember pontos rendszertani helyzete, egyes vélemények szerint a hominidák egyik kihalt fajának, más besorolás szerint csak alfajnak tekinthető, és nem kihalt, hanem beolvadt a Homo sapiens sapiens alfaj északra hatoló csoportjaival,létrehozva ezáltal a paleoeuropid rasszot.

A cro-magnoni ember ( a kép előterében) és a neandervölgyi fosszilis koponyája Forrás: AFP/Mandel Ngan

A modern genetikai vizsgálatok szerint a neandervölgyiek génállományának 1-4 %-a megtalálható a mai európai emberekben is. Ázsiában csak később keveredett az ott élő Homo sapienssel, ez a magyarázata, hogy az ázsiai emberekben magasabb arányt képvisel a neandervölgyiek génállománya.

A Smithsonian Múzeum neandervölgyi ember rekonstrukciója Forrás: Wikimedia Commons

2015-ben végezték el azt a genetikai vizsgálatot, amely kiderítette, hogy a vizsgált csontmaradvány ugyan a Homo sapiens sapiens alfajhoz tartozó emberé volt, ám négy vagy öt generációval korábban egy neandervölgyi is volt az ősei között. Ez a kutatási eredmény megerősíti a két embercsoport közötti keveredés tényét, és ezen keresztül azt is, hogy a neandervölgyi alfaj lehetett.