Az evolúció vethet véget az alkoholizmusnak

Ittas lányok. Belőlük még hiányzik a "józanság" gén

Egy pár éve a Scientific Americanben megjelent cikk arra a következtetésre jutott, hogy ha lassan is, de ma is zajlik az emberi evolúció. A napjaink emberi populációira ható természetes kiválasztódást nehéz tetten érni. Könnyű azonban elképzelni, milyen tulajdonságokra hathat. Az olyan fertőző betegségek, mint a HIV és a malária továbbra is hatékony szelekciós nyomást fejtenek ki a fejlődő világban.

Egy új kutatás szerint az evolúció azonban hatást gyakorolhat arra az enzimre (pontosabban az azt kódoló géncsoportra) is, amely fontos szerepet tölt be az alkohol lebontásában.

Az alkohol-dehidrogenáz (ADH) acetaldehiddé bontja le az alkoholt.

Ez a mérgező vegyület felelős azután a fejfájásért és egyéb kellemetlen tünetekért, amelyeket egy átmulatott éjszaka után tapasztalunk meg.

Ittas lányok. Belőlük még hiányzik a "józanság" gén Forrás: Cultura Creative/Cultura/Seb Oliver/Seb Oliver

Szerencsére a szervezet azután ezt a vegyületet is viszonylag gyorsan képes átalakítani egy nem mérgező vegyületté (acetáttá), így hozzávetőleg egy nap után elmúlik a másnaposság.

Úgy tűnik azonban, hogy az evolúció megtalálta a módját, hogyan fékezze meg az emberiség alkoholfüggőségét.

Létrehozta ugyanis az ADH egy új változatát, amely befolyásolja az alkohollal és a berúgással szembeni toleranciánkat, és a szervezetünk acetaldehid-lebontó képességét.

Lényegében ez azt jelenti, hogy egész kis mennyiségű szeszes ital fogyasztása után is rosszul lesz az, aki ezeket a génváltozatokat hordozza.

Ezeket a géneket egyelőre csak Kelet-Ázsiában és Nyugat-Afrikában találták meg, de ki tudja, mikorra terjednek el az egész bolygón, ha elterjednek egyáltalán, írja az IFLScience.