Szenzációs őskrokodillelet került elő a Gerecsében

A Thalattosuchiák alkották a tengeri őskrokodilok első csoportját

Egy 180 millió éves, 5 méteres jura időszaki tengeri ragadozó krokodil maradványai kerültek elő a Gerecséből. A gerecsei őskrokodil különbözik minden eddig ismert formától, így a Magyarosuchus fitosi nevet kapta a magyar nép és a lelet megtalálója, Fitos Attila után.

Több mint húsz éve, 1996 nyarán egy különleges fosszília került elő a Gerecsében: fogak és csontok peregtek ki a gerecsei Pisznice-hegy oldalában található egyik kőfejtő 180 millió éves, vörös gumós mészkőrétegeiből.

A Pisznice-hegy kőfejtője, ahol a szenzációs őskrokodilleletet felfedezték Forrás: Magyar Kaland Sport Egyesület

Az első leleteket újabbak követték, míg végül egy krokodil részleges csontváza rajzolódott ki a preparálási munkálatok után.

Minden eddigitől különbözik ez a különleges lelet

Minden korábbi felfedezéstől eltérő, szenzációs leletet mutattak be csütörtökön a sajtó számára. A 180 millió éves őskrokodil a megtalált fogak, állkapocstöredékek, csigolyák, függesztőövelemek, végtagcsontok és páncélmaradványok alapján közel 5 méter (4,83 méteres) hosszú volt.

A tengeri ragadozó a krokodilok Thalattosuchia csoportjához tartozott,

melyek a krokodilok fejlődéstörténete során először alkalmazkodtak a tengeri életmódhoz.

A Thalattosuchiák alkották a tengeri őskrokodilok első csoportját Forrás: Species New to Science

A csontváz egyes elemein azonosított diagnosztikus jegyek alapján a gerecsei krokodil különbözik minden eddig ismert formától"

– mutatott rá Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének docense.

Ősi Attila paleontológus, az ELTE Őslénytani Tanszékének docense Forrás: Rakmányi Ernő

„Ebből a korból főként Nyugat-Európa, például Anglia vagy Németország lelőhelyeiről kerültek elő ilyen jellegű krokodilmaradványok, de ezekkel összehasonlítva a gerecsei leleten több anatómiai és morfológiai eltérést találtunk, többek között a páncélzatban, az állkapocs és a fogak esetében."

A közel öt méter hosszú 180 millió éves gerecsei őskrokodilcsontváz maradványa Forrás: Origo

Az egyedi tulajdonságok alapján készült el az a „krokodildiagnózis", amely alapján az őslénytankutatók kijelenthetik,

hogy az eddig ismertektől eltérő szenzációs leletre bukkantak, amelyet ezért egy új tudományos fajnév is megillet.

Így a krokodil a Magyarosuchus fitosi nevet kapta a magyar nép és a lelet megtalálója, Fitos Attila után.

Fitos Attila, a páratlan őskrokodillelet felfedezője Forrás: Ősi Attila

Törzsfejlődési kapcsolatait vizsgálva kiderült, hogy a Nyugat-Európa alsó jura rétegeiból ismert Pelagosaurus legközelebbi rokona.

Saját korában tiszteletreméltó méretű példánynak számított

A gerecsei őskrokodil a maga ötméteres hosszával korának egészen nagy példányai közé tartozott. „Ha megnézzük a krokodilok 210 millió éves fejlődéstörténetét, akkor bizony voltak 10-12 méteres egyedek is, ám a mi leletünk a krokodilok fejlődéstörténetének nagyon korai szakaszából származik" – tájékoztatott Ősi Attila.

A gerecsei alsó jura korú őskrokodil tudományos rekonstrukciója (Szabó Márton munkája) Forrás: Ősi Attila

A Thalattosuchia krokodilok korai formái között az ötméteres tengeri ragadozó bizony a legnagyobbak közé tartozott."

A Föld a korai jura időszakban. A szárazföldek közé az egyenlítő vonalában beékelődő hatalmas öböl a Tethys-óceán Forrás: Wikimedia Commons

Amellett, hogy a most publikált gerecsei őskrokodil tovább növeli a Thalattosuchia krokodilok kora jura diverzitását, a maradvány az egykori trópusi Tethys-óceán egy nyílt vízi körülmények között lerakódott kondenzált üledékes kőzetrétegéből került elő.

A Gerecse vörös gumós kemény mészköve, amelyből az ősi tengeri krokodil maradványai is előkerültek, egykor a trópusi Tethys-óceán partoktól távoli vizeiben rakódott le Forrás: Environment Foundation

Ezekből ritkaságszámba mennek a gerinces fosszíliák.

A szárazföldön és a tengerben is jól mozgott a hatalmas őshüllő

A most bemutatott leletnek két szempontból is nagy jelentősége van. Az egyik, hogy a krokodilok egy teljesen új, eddig ismeretlen faját reprezentálja, amely úgynevezett mozaikos anatómiai jegyeket hordoz.

A gerecsei őskrokodil két csigolyakövülete Forrás: Ősi Attila

Ezek közül néhány még a szárazföldi ősök tulajdonságait mutatja, mint például az erős, masszív háti és hasi páncélzat, továbbá az olyan végtagok,

amelyekkel egyértelműen képes volt a szárazföldön járni.

Életkép a Tethys-óceán partjáról egy pihenő repülő hüllővel. A gerecsei őskrokodil képes volt járni a szárazföldön is, és valószínű, hogy néha rövid időre elhagyta a tengert Forrás: Fine Art America

Ugyanakkor a megnyúlt, orsó alakú test, a hosszú és megnyúlt koponya, illetve az állat testének mintegy a felét kitevő farok végén található egy olyan, megnyúlt csigolyanyúlvány,

amely valószínűleg segített egy kezdetleges, de már meglévő farokuszony merevítéséhez.

Vízből kivetődő Thalattosuchia tengeri krokodil rekontstrukciója Forrás: Wikimedia Commons

„A gerincoszlop legvégén az egyik farokcsigolya különösen megnyúlt neurális tüskét visel, mely arra utal, hogy ennek a krokodilnak egy alacsony, de az úszásban minden bizonnyal fontos szerepet játszó farokúszója lehetett" – mondta Ősi Attila.

Ősi Attila és kutatótársai az ugyancsak világhírűvé lett bakonyi, iharkúti dinoszaurusz feltáráson Forrás: Origo

„Ezek a tulajdonságok összességében arra engednek következtetni, hogy a krokodilok evolúciójának korai szakaszában végbement első tengeri életmódhoz való alkalmazkodás mozaikos volt: míg bizonyos testtájak, például a megnyúlt koponya és farokúszó már az úszó életmódhoz alakultak, miközben más, olyan tulajdonságok, mint a járásra alkalmas végtagok vagy a masszív páncélzat még szárazföldi őseikre emlékeztetnek."

A gerecsei lelet fontos láncszem lehet a tengeri krokodilok fejlődéstörténetében (a kép illusztráció) Forrás: Wikimedia Commons

Ez azt is mutatja, hogy a lelet egy átmeneti, fontos láncszemnek tekinthető a tengeri krokodilok fejlődéstörténetében,

hiszen magán hordozza szárazföldi őseinek jegyeit, de olyan anatómiai elemekkel is rendelkezik, amelyek egyértelműen már egy nyíltvízi tengeri krokodilra utalnak.

Ugyancsak jura korú, ám a gerecsei leletnél jóval későbbi a jura időszak végéről (liász) származó rendkívül jó megtartású tengeri krokodil fosszília a németországi Holzmadenből Forrás: Hauff Museum

Ez a ragadozó tengeri életmódja ellenére tehát jó eséllyel képes volt kimenni a szárazföldre is. Talán ezt meg is tette azért, hogy ott rakjon tojást, ám erre még nincsenek bizonyítékok.

Sokat kellett várni a szenzációs lelet publikálására

Az őskrokodil-fosszíliát Fitos Attila fedezte fel 1996-ban, aki szólt néhány társának (Sirányi Zoltánnak, Szabó Zoltánnak és Szabó Istvánnak), akik segítettek a maradványok begyűjtésben.

A lelet feldolgozása azonban sokat váratott magára.

Végül kevesebb mint egy évet vett igénybe az őskrokodil pontos meghatározása.

A gerecsei lelet meghatározásában részt vett paleontológusok, (balról jobbra) Rabi Márton, Ősi Attila és Mark Young Forrás: Ősi Attila

Az előzetes vizsgálatokat követően 2017-ben került sor a leletanyag részletes, tudományos feldolgozására, melyben az ELTE kutatói, Ősi Attila és Galácz András mellett a skóciai Edinburgh-i Egyetem (Mark Young) és a németországi Martin Luther Egyetem (Rabi Márton) munkatársai is részt vettek.

Az ugyancsak világhírű bakonyi dinoszaurusz-lelőhely, Iharkút Forrás: Origo

A rendkívül értékes őskrokodil-fosszília publikálására a Peer J tudományos szaklapban került sor 2018. május 10-én. A gerecsei őskrokodil azoknak a nemzetközi viszonylatban is jelentős hazai ősmaradványoknak a sorát gyarapítja, mint amilyeneket az Ősi Attila és Tormai András által még 2000-ben felfedezett iharkúti, kréta korú dinoszaurusz-lelőhelyen tárnak fel immár több mint másfél évtizede.