A repülőgépek ablaka három rétegből áll, amelyek alapanyag az akril, egy nagyon erős gyanta. Az utasülés mellett látható belső borítás üveg, amit meg is tudunk érinteni,
ezt követi a középső réteg, ezen található az úgynevezett lélegző lyuk,
és végül van a harmadik, ami a kinti és az utasszállító gépek szolgálati magasságában rendkívül hideg levegővel érintkezik.
A külső üveg a legvastagabb, mert ez viseli a legnagyobb nyomást. A külső és a középső üveg arra lett tervezve, hogy a külső és belső nyomás közti különbséget tartsák.
A repülőgépek utazómagasságában 10-11 ezer méteren a külső nyomás sokkal alacsonyabb, mint a gép kabinjában uralkodó,
nagyjából a tengerszint feletti 2 600 méteres magasságnak megfelelő nyomás,
mivel az utasszállító gépek kabinja túlnyomásos.
A két belső üveg elég erős ahhoz, hogy önmagában is kiállja a terhelést, de normál körülmények közt ezt a terhet a külső üveg viseli a lyuknak köszönhetően. Az utashoz legközelebbi belső üveg is meglehetősen biztonságos, és védi a másik kettőt.
Ahogy a repülőgép egyre magasabbra emelkedik, a légnyomás a kabinban és kint is csökken. A gépek szolgálati magasságában már olyan alacsony a légnyomás,
hogy a kabinban létrehozott mesterséges túlnyomás nélkül az ember elvesztené az eszméletét.
Tengerszinten a légnyomás 1 kg/cm², amikor repülőn utazunk, például 10.679 m - 11.000 m közötti utazómagasságon már csak 0,2 kg/cm²,
és a ritka levegőben az oxigén is nagyon kevés,
ami hypoxiát, oxigénhiányos állapotot okozna az emberi szervezetben.
A kabinban létrehozott túlnyomás miatt viszont nagy a belső és a külső nyomás közötti különbség.
Marlowe Moncur a GKN Aerospace repülőgépgyártó vállalat műszaki igazgatója elmondta, hogy a lyuk lényegében egy olyan szelep, amelynek az a célja, hogy kiegyenlítse a nyomást a kabin, a középső, illetve a külső ablaküveg között.
A lyuk biztosítja, hogy csak a legerősebb külső üvegre nehezedjen a nagy nyomás,
a középső üveg pedig vészhelyzet esetén képes tartani a nyomást abban az esetben, ha a külső üveg betörne, de ez rendkívül ritka, és szerencsére nagyon valószínűtlen esemény.
A lyuknak azonban van egy másik funkciója is. Az utasszállító gépek repülési magasságában a külső hőmérséklet általában –44 és –56 Celsius-fok között mozog.
Magunk is megfigyelhetjük, hogy egy hosszabb út során mindig keletkezik egy kis zúzmara a lyuk közelében,
mivel a levegőben lévő pára lecsapódik, amikor a kabin levegője érintkezik a hideg ablakfelülettel.
A lyuk csökkenti a levegő nedvességtartalmát,
és megakadályozza, hogy pára, illetve zúzmara képződjön az ablakon,
legalábbis a nagy részét megakadályozza ennek. A zúzmara által borított terület a lyuk körül általában kör alakú. A zúzmara mintája az ablakfelület hőmérsékletének a függvénye, továbbá a kabin páratartalma, és a lyukon át történő áramlás mértéke is befolyásolja ezt.