A sörkészítésnek számos fázisa és alkotóeleme van, de minden a jó minőségű vízzel kezdődik. Ennek hiányában tehát könnyen lehet, hogy kedvenc sörünk is eltűnik. Ezt szeretné elkerülni az a 100 szervezet, akik egy közös kampány keretében hallatják hangjukat Európa-szerte. A WWF és partnerei* által indított kampány célja, hogy az Európai Bizottság a felülvizsgálat során megtartsa a Víz Keretirányelvet (VKI), amely Európa vizeinek védelmét és állapotuk aktív javítását írja elő – beleértve a folyókat, tavakat, vizesélőhelyeket és a talajvizet.
A kampány a sör jövőjét boncolgató provokatív forgatókönyvvel igyekszik az EU állampolgárainak figyelmét felkelteni, hogy vegyenek részt az Európai Bizottság társadalmi konzultációjában a VKI kapcsán, amely mostantól 2019. március 4-ig tart.
Az állampolgároknak ez az egyetlen lehetősége és eszköze arra, hogy hallassák a hangjukat, és támogassák ennek az erős és hatékony szabálynak a megtartását.
Bár a kampány által felvázolt forgatókönyv extrémnek tűnik, a sörfőzők valóban aggódnak az európai vízminőség jövőjéért. Ezért egy közös állásfoglalást adtak ki, amelyhez a hazai sörfőzdék közül idáig a Csupor, a Jótékony Share és a Hedon csatlakozott. Az állásfoglaláshoz eddig csatlakozó 17 cég és két szövetség tisztában van vele, hogy a minőségi sörkészítés vízforrásaink védelmétől és fenntartható kezelésétől függ, ezért a VKI megtartását támogatják.
„Az EU tagállamai az elmúlt két évtizedben nem foglalkoztak a VKI megvalósításával, és nem helyeztek elegendő hangsúlyt vizeink védelmére. Most pedig a beavatkozások felgyorsítása helyett a szabályozás gyengítése került napirendre. A víz mindannyiunk közös ügye és természeti erőforrása, ezért össze kell fognunk, hogy megvédjük a Víz Keretirányelvet, amely biztosítja az európai vizek jövőjét. Kérünk mindenkit, hogy segítse aktívan vizeink védelmét, és hallassa hangját az online kérdőív kitöltésével” –mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
Az édesvízi ökoszisztémák a legveszélyeztetettebbek bolygónkon, és ez Európában sincs másként. Vizeink 60%-a rossz egészségi állapotban van, hazánkban pedig a felszíni vizek kevesebb, mint 20%-ának jó az ökológiai állapota. Számos oka van annak, hogy idáig jutottunk: többek között a gátak építése, a természetromboló fejlesztések és a nem fenntartható mezőgazdaság is állandó állapotromlást okozott.
A VKI elfogadásával a tagállamok 2000-ben kiálltak amellett, hogy ezt a folyamatot megállítják, és vizeinket jobb állapotba hozzák legkésőbb 2027-re. A szabályozás hatékony keretet ad erre, de ha el akarjuk érni a 2027-es célokat, a tagállamoknak jelentős lépéseket kell tennie és forrásokat kell biztosítania ennek érdekében. Az eredmények azonban váratnak magukra, sőt, a szabályozás gyengítése került látómezőbe.
A kampányt vezető szervezetek kifejezték, hogy kétségkívül a VKI a megfelelő eszköz arra, hogy megvédjük és helyreállítsuk Európa vizeit. Az EU-tagállamok kormányainak nem lenne szabad ennek gyengítéséről beszélni, helyette támogatni és megvalósítani kellene a VKI által előirányzottakat. A kampányon keresztül az állampolgárok segíthetnek a vizeink védelméért folytatott harcban.
Forrás: WWF Magyarország