Katasztrófahelyzet van, világszerte pusztulnak a rovarok

Több hosszú távú kutatás is azt mutatja, hogy a rovarok száma drasztikus mértékben csökken világszerte, egyes kutatók szerint a jelenség egyenesen katasztrofális állapotokat idézett elő egyes helyeken.

A probléma sokkal elterjedtebb, mint azt korábban gondolták. Puerto Rico egyik nemzeti parkjának erdejében például nagyszámú ízeltlábúnak veszett nyoma, és mivel ezek a tápláléklánc alapját képezik, a rájuk vadászó állatok is felszívódtak.

2014-ben egy biológusokból álló nemzetközi kutatócsoport kiszámította, hogy az elmúlt 35 évben az olyan gerinctelenek száma, mint a bogarak és a méhek, 45 százalékkal visszaesett. Azokban a térségekben, ahol részletes adatok állnak a szakértők rendelkezésére – például Európában –, világosan mutatják az egyre romló tendenciákat:

tavalyi tanulmány alapján csak Németország természetvédelmi területein 75 százalékkal csökkent a repülő rovarok száma.

A problémát vázoló legújabb tanulmány a PNAS tudományos folyóiratban látott napvilágot, a publikációban tett megállapítások alapján a rovarok tömeges pusztulása Amerikát sem kíméli. A trópusokon élő gerinctelenek eltűnéséért a tudósok szerint kétséget kizáróan a klímaváltozás felelős.

„A PNAS-ban szereplő kutatás egy vészfelhívás, figyelmeztetés arra, hogy a jelenség sokkal elterjedtebb a vártnál, és rengeteg ökológiai rendszert érint" - hangsúlyozta David Wagner, a University of Connecticut munkatársa a Washington Post lapnak. Hozzátette:

ez volt a legmegrázóbb szakcikk, amit évek óta olvasott.

Borzalmas állapotok

A biológusok már az 1970-es évek óta vizsgálják a Puerto Rico területén elterülő esőerdőket, folyamatosan nyomon követve a rovarok, a rovarevők, a madarak, a békák és hüllők létszámát. Amikor a biológusok 40 évvel később ismét visszatértek, hogy átfogó elemzést készítsenek, megrendítő látvány fogadta őket: az esőerdőt egykor elárasztó lepkefajok egy az egyben eltűntek, ráadásul madarakból is csupán párat sikerült találni.

A kutatók ezúttal nemcsak rovarokat, hanem más ízeltlábúakat (pókokat, százlábúakat) is befogtak csapdáikkal, hogy a mintákat elemezve képet kapjanak a helyi biomassza állapotáról. Nem túlzás azt állítani, hogy az eredmény siralmas lett:

60-szor kevesebb gerinctelent fogtak be, mint a legutóbbi 1977-es expedíció folyamán.

A gerincteleneket fogyasztó gyíkok – zsákmányaikkal párhuzamosan – szintén erőteljes hanyatlásnak indultak. Az anolisz gyíkok száma 30 százalékkal csökkent a hetvenes évekhez képest, sőt, komplett anoliszfajok tűntek el az esőerdőből. Rovarevő békákból és madarakból is egyre kevesebb van, számuk 50 százalékkal esett vissza az évtizedekkel ezelőtt mért adatokhoz viszonyítva.

Határozottan látszik, az egész tápláléklánc úgy omlott össze, akár egy kártyavár.

Környezettudatosabban kellene élnünk, hogy megakadályozzuk a katasztrófát

A káros tendencia egyes kutatók szerint a klímaváltozásnak tulajdonítható. Az esőerdőt vizsgáló szakértők megállapították, hogy az őserdőben az elmúlt negyven év folyamán 2,2 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, ami végzetes csapást jelentett a rovarok számára. Szervezetük ugyanis érzékenyen reagál a környezeti viszonyok legparányibb változására, testükben olyan biokémiai folyamatok indulnak el, amiktől többé nem raknak petéket, nem szaporodnak.

Másutt egészen más problémák sújtják az ízeltlábúak tömegeit. Németországban például a rovarirtók, illetve az élőhelyek zsugorodása okozza a legnagyobb problémát, világviszonylatban pedig nagyjából ugyanilyen súlyú terhet jelentenek a szárazságok, az invazív fajok és a kórokozók.

Ha nem változtatunk a szokásainkon, nem spórolunk az üzemanyaggal és az energiával, nem ültetünk kertünkbe, az utcákra őshonos növényeket, a rovarvilágnak vége lesz, figyelmeztetnek a szakértők. Nemcsak a méheket, hanem az elpusztult növényi és állati eredetű hulladékot lebontó fajokat is elveszítjük. A tápláléklánc összeomlása nem csupán az esőerdőket, hanem hosszú távon mindannyiunk életét érinteni fogja.

Forrás: Science Alert