Kiderül, mennyire iható a Duna vize

Nagyszabású, hároméves, multidiszciplináris projekt indul a vízbázist és az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatások feltárására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Víztudományi Kutatási Programjához illeszkedően - hangzott el a projekt csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Nemzeti Kiválóság Programja támogatásával induló projekt a vízbázist és az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatásokat tárja fel a vízkivételtől a fogyasztóig, vagyis a dunai vízbázistól egészen a csapig - ismertették a programot lebonyolító konzorcium tagjai: az MTA Ökológiai Kutatóközpont, a Fővárosi Vízművek, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Miskolci Egyetem vezetői az MTA-n.

A projekt fókuszában a Budapest ivóvízellátását is biztosító parti szűrésű rendszer áll. A program megvalósításának teljes költsége több mint egymilliárd forint, a támogatás összege ebből mintegy 995 millió forint.

Lovász László, az MTA elnöke az eseményen felidézte: a program gondolata általánosabb keretek között már évekkel ezelőtt megszületett, amikor felismerték, hogy a víz milyen meghatározó szerepet játszik azokban a problémákban, amelyek a klímaváltozással, a környezetterheléssel, és ezzel párhuzamosan az életünk minőségével függnek össze.

Ezek hatására indult el a Nemzeti Víztudományi Kutatási Program.

A mostani A "Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig" projekt a víztudomány szerteágazó területének egy szeletét tárja fel. Hozzátette: a projekt munkáját nemzetközi tanácsadó testület segíti.

Komplex képet kapunk a hazai ivóvíz állapotáról

A különböző szakterületek összefogásával létrejött konzorcium tagjai a kutatás során olyan komplex képet szeretnének nyújtani a Dunától egészen a fogyasztókig tartó íven keresztül, amelynek segítségével biztosítani lehet változó környezeti körülmények között is a tiszta ivóvizet - hangsúlyozta Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója. Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora elmondta, hogy esettanulmányaikban a Dunára telepített parti szűrésű vízbázisokat vizsgálják majd.

Haranghy Csaba, a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója a projektben az Országos Meteorológiai Intézet közreműködését emelte ki.

Segítségük elengedhetetlen a klímaváltozás miatt"

- hangsúlyozta.

Amikor elkezdtük ezt a munkát, akkor még nem volt ilyen rekordalacsony vízállás, mint néhány hete. Ez rosszabb volt, mint ami a korábbi előrejelzésekben szerepelt, és rosszabb volt, mint amilyen korábbi forgatókönyvekkel rendelkeztünk"

- mutatott rá, hozzátéve, hogy ez a probléma számtalan olyan környezeti hatást katalizált, amelyre nem számítottak. A vezérigazgató három olyan témakört emelt ki, amelyet érintenének a háttérkutatások:

• vizsgálnák a gyógyszermaradványok,
• a mikroműanyagok
• és a vegyszermaradványok jelenlétét a vízben.

Nem az a feladat, hogy ezeket kimérjük, hanem a figyelemfelhíváson túlmenően olyan lehetséges utakat szeretnénk felvázolni, amelyek segítségével ezek a vegyületek lebonthatóvá válnak

- mondta.

Forrás: Pixabay

Hogyan befolyásolja az ivóvíz az egészségünket?

A projektben az ivóvíz emberi egészségre gyakorolt hatását vizsgálják majd a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértői - ismertette Hofer Ádám igazgatóhelyettes. Mint mondta, a dunai vízbázistól egészen a csapig tartó úton különböző hatások érik a vizet. Azt szeretnék megjeleníteni, hogy a vízben lévő kémia és a mikrobiális szennyezők milyen hatást gyakorolnak az egészségünkre. A központ elsősorban a szerves mikroszennyezők vizsgálatával, a vízben lévő kórokozók mérésével tud bekapcsolódni a programba komoly laboratóriumi hátterének köszönhetően - tette hozzá.

A tájékoztató szerint a most induló projekt részeként rendszeres mintavétel történik 12 hónapon keresztül a Duna vizéből és üledékéből, a folyószakaszra telepített parti szűrésű kutak vizéből, azok kezeletlen, majd az elosztóhálózatba jutó, technológiailag kezelt vizéből, továbbá a gerincvezetékből és a fogyasztói hálózatból.

Az elvégzendő vizsgálatok az ivóvíz minőségét veszélyeztető tényezők feltárását célozzák. Az alapvető fizikai, kémiai és mikrobiológiai méréseken túl sor kerül többek között a vízminőséget meghatározó baktériumközösségek és antibiotikum-rezisztens szervezetek meghatározására, valamint a szerves mikroszennyezők, például gyógyszermaradványok és bomlástermékeik kimutatására.

A parti szűrés vizsgája

A vizsgálatokkal sikerül feltárni, hogy a parti szűrés milyen mértékben képes eltávolítani az ivóvizet potenciálisan veszélyeztető szervezeteket és vegyületeket, és hogy a hálózati vízben kimutatott szennyezők jelentenek-e kockázatot a fogyasztók egészségére. A rendszeres mérések kiegészülnek a hidrológiai és hidraulikai háttérváltozók, valamint a szélsőséges hidrológiai események hatásainak vizsgálatával is. Az árvizes, vagy éppen az extrém száraz időszakok során vett minták elemzésével a szélsőséges vízjárások hatása is vizsgálható, az eredmények alapján pedig kijelölhetőek a szükséges beavatkozások. Szintén lehetővé válik a vízminőség hosszú távú modellezése különböző klímaváltozási forgatókönyvek alapján.

Az adatok kiértékelésével, a szükséges modellek lefuttatásával és a kockázatelemzések elvégzésével meghatározzák a rendszerben fellelhető kockázati pontokat és a beavatkozási lehetőségeket, amelyről mind a döntéshozók, mind a lakosság megfelelő tájékoztatást kap.

A programról további információ a www.mta.hu/viz oldalon érhető el.

(MTI)