Létezik a Naprendszeren kívüli bolygóknak (exobolygóknak) egy csoportja, amit a tudósok csak „forró Neptunuszokként" emlegetnek. Ezek a Neptunusz-nagyságú égitestek nagyjából 1-2 nap alatt kerülik meg csillagjukat, a rajtuk uralkodó hőmérséklet meghaladja a 900 Celsius-fokot, és az erős sugárzás hatására a légkörükben lévő hidrogén elpárolog. A 3869 megerősített exobolygó között csak nagyon kevés forró Neptunusz található, aminek okára ez idáig nem találtak kielégítő magyarázatot a csillagászok.
A most megfigyelt planéta példájából kiindulva azonban az atmoszféra elvesztése számos bolygó esetében sokkal gyorsabb folyamat lehet, mint azt a kutatók gondolták, így a forró Neptunuszokból nagy valószínűséggel mini Neptunuszok lesznek, amik viszont már gyakori bolygói a világegyetemnek.
Nem a Gliese 3470b az egyetlen párolgó forró Neptunusz, a Gliese 436b hasonló módon veszíti el atmoszféráját.
Jelentős különbség kettejük között ugyanakkor, hogy a folyamat a Gliese 3470b esetében 100-szor gyorsabban játszódik le.
Ez annak köszönhető, hogy bár mindketten 6 millió kilométerre vannak anyacsillaguktól, a Gliese 436b egy jóval öregebb és emiatt hűvösebb, nyugodt vörös törpe körül kering, mint a Gliese 3470b. Utóbbi központi csillaga egyébként egy „alig" kétmilliárd éves és igen aktív vörös törpecsillag. A méretbeli hasonlóságok ellenére a Gliese 3470b sűrűsége kisebb, mint rokonáé, így gyengébb gravitációs ereje kevésbé hatékonyan tudja megtartani a szivárgó légkört.
A légkörvesztés üteme a kutatók szerint olyan gyors, hogy néhány milliárd éven belül a bolygó elveszítheti tömegének felét, és mini Neptunusszá, vagy akár szuperfölddé is alakulhat.
A mostani megfigyelés adatait a Hubble szolgáltatta, de a kutatók szeretnék a 2021-ben induló James Webb űrtávcsővel is alaposan tanulmányozni az égitestet. A publikáció az Astronomy & Astrophysics című szakfolyóiratban jelent meg.
Forrás: Science Alert