Összekötötték három ember agyát, furcsa villanásokat láttak

Kutatók egy csoportja összekötötte három ember agyát, akik így meg tudták „gondolataikat” osztani egymással. Természetesen egyelőre nem szabad túl bonyolult dolgokra gondolni, az önkéntesek egy Tetris-szerű játékban segítették egymást. A szakemberek szerint hamarosan komplett emberi hálózatok születését hozhatja el az új technika.

A módszer az agyi aktivitást eredményező elektromos impulzusok rögzítését lehetővé tevő elektroenkefalográfia (EEG) és a neuronokat mágneses mezővel stimuláló transzkraniális mágneses ingerlés (TMS) kombinációját alkalmazta.

A metódust a Washingtoni Egyetem és a Carnegie Mellon Egyetem kutatói BrainNetnek keresztelték el, és azt remélik, akár a világhálón keresztül is képes lesz összekötni emberek tömegeinek elméjét. A kommunikáció e furcsa formájának megvalósításán túl a BrainNet az emberi agy mélyebb működésének megértését is szolgálhatja.

A BrainNet az első többszemélyes, non-invazív, közvetlen agy-agy interfész, amely kollaboratív problémamegoldásra használható

– írták a kutatók közleményükben. –

Az interfész lehetővé teszi három ember számára, hogy kollaboráljon, és közvetlen agy-agy kommunikáció használatával megoldjon egy feladatot.

Hogyan zajlott a kísérlet?

A három önkéntes közül ketten töltötték be a „küldő” szerepét, őket EEG-készülékre kötötték, majd egy Tetris-szerű játékkal kellett játszaniuk, azaz el kellett dönteniük, hogy a képernyőn megjelenő tömböket kell-e forgatni, vagy sem.

Ehhez a képernyő két oldalán található villogó LED-eket kellett figyelniük – az egyik 15 HZ-en, a másik 17 HZ-en villant fel –, a fények különböző jeleket generáltak az agyban, amiket aztán az EEG rögzített.

A küldők döntéseit aztán továbbították a „fogadónak”, aki egy TMS sapkán keresztül kapta az információkat. Kissé sci-fi szerűen hangzik, de a villanások megjelentek a fogadó elméjében (ezek az úgynevezett foszfének), aki így a játéktér megtekintése nélkül tudta, a küldök milyen döntéseket hoztak, és ennek megfelelően forgatta a tömböket.

A kutatók összesen öt csoportot vizsgáltak, mindegyik csoportnak három résztvevője volt. Az alanyok átlagosan 81,25 százalékos pontossággal teljesítették a feladatokat, ami elsőre nagyon szép eredmény.

A kísérlet komplexitását növelte, hogy a küldők az esetleges sikerekről és kudarcokról is tudták értesíteni a fogadó személyt. Ennek köszönhetően pusztán az agyak közötti kommunikáció révén a fogadók tudták, melyik küldő továbbítja feléjük a megbízható információkat. Ezzel az emberi megbízhatatlanság, mint faktor szűrhető ki a modernebb agy-agy interfészek kifejlesztésekor.

Forrás: Science Photo Library/SCIEPRO/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Sciepro/Science Photo Library

A jövőben bonyolultabb agyi hálózatok épülhetnek ki

A mostani rendszer csak egybites információkat tud megosztani az agyak között, a kutatók szerint azonban a technika folyamatos tökéletesítésével nagyobb volumenű adatmegosztás valósítható meg majd a jövőben.

A kísérletet kidolgozó tudósok már korábban is értek el eredményeket az agyi hálózatok megalkotása terén, akkor két személy elméjét kötötték össze, akik egy 20 kérdésből álló feleletválasztós játékot játszottak egymás ellen. Az igen-nem típusú információk közvetítését akkor is foszfénekkel valósították meg.

A mostani kutatás egyelőre nem jelent meg szakmailag ellenőrzött folyóiratban, a kísérlet részletesebb leírása az arXiv weboldalon érhető el.

Forrás: Science Alert