A szép emlékek csökkenthetik a tinik depresszióját

A barátságok jelentik az egyik legnagyobb örömforrást

A boldogságérzetet fokozó események felidézésével vehetjük fel a harcot a tinédzsereket fenyegető, mentális betegségekkel szemben, akik így nagy valószínűséggel később könnyebben ellenállnak majd a depresszió fenyegetésének. Egy új kutatás szerint egy kiadós nosztalgiázással véget vethetünk a tizenévesek gyakran ok nélkülinek tűnő szomorúságérzetének.

Összpontosítsunk a pozitív érzésekre

A serdülőkor viharos időszakában rengeteg változás zajlik egy időben a kamaszok szervezetében. Nem csoda, hogy a fiatal szervezet nem bír mindig ügyesen lavírozni az őt érő hatások között.

A tinédzserek depressziójának az első és egyértelmű jele a nem nyilvánvaló okból eredő szomorúságérzet. Ennek tünete azonban már igazán szembetűnő: túlérzékenység, düh és szorongás.

A leggyakoribb depressziós tünet legtöbb esetben a nem nyilvánvaló okokból eredő szomorúságérzet Forrás: pexels.com

A gyerekek elkezdik kerülni a társaságot, egyre nehezebben koncentrálnak, megváltoznak az étkezési szokásaik és gyakran ingadozik a súlyuk. A Cambridge-i Egyetem kutatói azonban most egyszerű, ám forradalmi megoldással álltak elő: a gyermekkori nehézségek következtében kialakuló mentális betegségek kockázatának kitett tizenéveseket érintő kutatásaik igazolták, hogy a szép időkre való emlékezés és a közös nosztalgiázás egyértelmű segítséget nyújthat a serdülőknek a depresszió megakadályozásában a kamaszkorban és később.

A pozitív érzésekkel teli napokra való összpontosítás nagyon hasznos a mentális egészségünket tekintve

– mondta dr. Anne-Laura van Harmelen, az egyetem kockázati és rugalmassági csoportjának igazgatója. – Fontos, hogy koncentráltan arra emlékezzünk, ami építő jellegű, amiből tanulhatunk, és ami által fejlődhet a jellemünk, személyiségünk.

A kamaszkor az egyik legkritikusabb időszak

A depresszió orvosi értelemben vett betegség, amelyben a hangulat tartósan negatív irányba tolódik el. Ám ezt a környezet történései nem, vagy alig befolyásolják.

A hangulat, a közérzet megváltozása mellett ráadásul változnak az érzelmi reakciók, a viselkedés, miközben károsodhatnak a szociális kapcsolatok és a teljesítmény.

Különösen érzékenyek a visszautasításokra és kudarcokra Forrás: pexels.com

A kutatók vizsgálataik során azt találták, hogy a kamaszkorú gyerekek legalább felét éri olyan traumás vagy stresszes esemény, amelyek növelik a depresszió kockázatát. A visszaélések, a megfélemlítés és az elhanyagolás, valamint a szegénység, a betegségek vagy az egymással folyton veszekedő szülők és a közeli hozzátartozók halála súlyosbította a tinik világvége-hangulatát, amelynek a kezelése is jóval nehézkesebbnek bizonyul.

A kamaszkor igen kritikus időszak a mentális egészségünk szempontjából

– mutatott rá dr. Anne-Laura van Harmelen. – A mentális zavarok mintegy fele tizennégy éves korig nyilvánvalóvá válik, amely a körülményekről függően, a következő négy évben akár hetvenöt százalékra is emelkedhet.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a gyermekkorban jelentkező „mellékhatások" a felnőttkori életünk mentális egészségügyi problémáinak közel egyharmadáért felelősek.

A boldogság szóval kapcsolatos emlékeket idézték fel

Az egyetem kutatócsoportja együtt dolgozott Adrian Askelund professzorral: közel ötszáz tinédzser korú fiatal egészségügyi adatait vizsgálták a kilencvenes évektől kezdve. A kutatók emellett megkérdezték őket a depresszió érzéséről és az olyan, negatív gondolataikról, mint a haszontalanság érzése vagy a hit hiánya.

A barátságok jelentik az egyik legnagyobb örömforrást Forrás: pexels.com

A tinédzserek válaszreakcióit abban az esetben is figyelték, amikor arra kérték őket, hogy emlékeket idézzenek fel a boldogság szóval kapcsolatban.

A résztvevőktől nyálmintákat vettek és figyelték a stresszhormon kortizol szintjének változásait. A negatív gondolatok ugyanis magasabb kortizolszinttel jártak, és a depresszió magasabb kockázatát is jelentették. Az interjúkat és a nyálvizsgálatokat aztán évente megismételték. Végül arra jutottak, hogy a boldogsággal kapcsolatos érzések felidézése tartósan kevesebb negatív gondolatot és alacsonyabb kortizolszintet jelent.

Úgy tűnik, hogy a kellemes emlékek ellenállóbbá teszik a szervezetünket a depresszióval szemben, hiszen segítenek csökkenteni a stressz érzését a nehezebb időszakokban és javítják az önképünket

–hangsúlyozta Adrian Askelund. – Ám ez csak akkor működik, ha egy adott nap pontos eseményeire emlékezünk.

A boldog emlékek magasabb önbecsülést is jelentenek

A vizsgálat során a kutatók húsz „rugalmassági tényezőt" is találtak, amelyek szerepet játszanak a tinik világvége-hangulatában. Ezek közül néhány a gyerekek személyiségének fejlődéséhez kapcsolódott, például az alacsony önbecsüléshez, amely kiszolgáltatottabbá teszi őket. Ám egy elfogadó, harmonikus és bátorító család jelenléte már egyértelműen csökkentette a depressziós tüneteket.

A tinik is szeretik gyűjteni az emlékezésre méltó pillanatokat Forrás: pexels.com

Fontos, hogy időben beazonosítsuk azokat a tényezőket, amelyek kezelésével segíthetünk megakadályozni a mentális betegségek kialakulását a serdülő korúaknál

– húzta alá van Harmelen. – Csak így védhetjük meg a gyermekeinket.
Marc Bush, a YoungMinds szervezet igazgatója üdvözölte a tanulmány megállapításait és saját tapasztalataikra hivatkozva azt mondta, hogy a gyerekkori nehéz tapasztalatok nagymértékben súlyosbíthatják a felnőttkori mentális egészségügyi problémák kialakulását.

A boldog emlékek felidézése magasabb önbecsülést eredményezhet és hatalmas segítség később, a keményebb időszakok megélésében

– mondta. – Szerencse, hogy a gyerekek ebben a korban még sokkal rugalmasabbak, ezért könnyebben alkalmazkodnak és indulnak el a jó irányba.
A depresszióval kapcsolatos legfrissebb eredmények a Nature tudományos folyóiratban jelentek meg.