Január 15-én a modellként és professzionális szabadtüdős búvárként is ismert tengerbiológus, Ocean Ramsey valamint kollégái az Oahu (Hawaii-szigetek, Egyesült Államok) közelében fekvő Sand Island vizeire igyekeztek hajójukkal.
A térségben elpusztult nagy ámbráscet ( Physeter macrocephalus) tetemét részben egészségügyi okok miatt, részben pedig kutatási célból a NOAA (National Oceanic and Atmospheric Admministration) munkatársai a partoktól távolabbi nyílttengeri vizekre vontatták ki.
Ramsay és kollégái a környékbeli tigriscápa populációt monitorozták,
amihez kiváló lehetőséget biztosított a csíkos hátú ragadozók számára amolyan terülj-terülj asztalkámnak számító óriási, sodródó cettetem.
A kutatócsoport a NOAA által megadott paraméterek alapján a Honoluluhoz közeli Sand Island partjaitól 15 tengeri mérföldre (hozzávetőleg 27, 8 kilométerre) bukkant rá az ámbráscet felszínen sodródó tetemére.
A tengerbiológusok néhány, az ámbráscet teteméből lakmározó tigriscápát (Galeocerdo cuvier) láttak,
amelyek hamarosan szétrebbentek, amikor az átlátszó tiszta vízben feltűnt egy másik cápa fenyegetően hatalmas sziluettje.
Ocean Ramsey, aki arról híres, hogy rendszeresen védőketrec nélkül, szabadtüdővel merül tigris,
és más, az emberre potenciálisan veszélyes cápákkal,
nem hagyhatta ki ezt a páratlan lehetőséget, és kollégáival együtt búvármaszkkal, légzőcsővel valamint uszonyokkal felszerelkezve lemerült a hajójuk körül lassan köröző óriáshoz.
A tigriscápákat elriasztó monstrum egy rendkívül nagy, ráadásul vemhes nőstény nagy fehér cápának bizonyult. Az állat rendkívüli méreteit jól láthatjuk a kutatócsoport által felvett, és ide beágyazott videón.
Amíg a tigriscápák többször is nekirontottak a kutatóhajónak, és az oldalát harapdálták, addig a semmiből felbukkant nagy fehér cápa békésen úszkált, agresszív szándéknak semmiféle jelét sem mutatva.
Csak ez a nagy, szép, és szelíd óriás volt az, amely nem karcolta meg a hajónkat. Napfelkeltekor mentünk ki, és ő szinte egész nap velünk maradt"
– számolt be a nem mindennapi találkozóról Ocean Ramsey.
A hűvösebb, 12 és 22 Celsius fok közötti vízhőmérsékletet kedvelő nagy fehér cápák viszonylag ritka vendégnek számítanak Hawaii langymeleg trópusi vizeiben.
A White Shark Trust kutatói még korábban felfedezték, hogy a hideg Kalifornia-áramlat miatt
az Egyesült Államok csendes-óceáni partvidékén honos nagy fehér populáció egyedei rendszeresen átvándorolnak Hawaiira,
ahol a kutatók által csak White Shark Café (fehér cápa kávézó) néven emlegetett területen átlag száz napot időznek évente.
( Hogy mi lehet ennek a periodikus vándorlásnak az oka, arra még nem jöttek rá.) Tehát, ha a trópusi tigriscápákhoz képest igen ritkának is számít a nagy fehér Hawaiion, de korántsem minősül ismeretlen fajnak. A mostani, január 15-i észlelés nem is ezért,
hanem a megfigyelt cápa rendkívüli méretei miatt érdemel figyelmet.
Ocean Ramsey és kollégái becslése szerint a vemhes nőstény nagy fehér hossza több mint 20 láb (6,2 méter) , a magassága (a farokúszó felső és alsó lebenye közötti távolság)) pedig 8 láb (2,5 méter) lehetett.
A kutatók beszámolója és egységes véleménye szerint az állat teljes hossza megközelíthette a 7 métert. ( A nemzetközi szakirodalomban a tengerbiológusok a cápák teljes hosszán - rövidítve TL, total in lenght – az orrporc, a rosztrum csúcsa, valamint a farokúszó felső lebenyének csúcsa közötti távolságot értik lábban, illetve centiméterben megadva.)
A mostani észlelést azért nem lehet tudományos értelemben hiteles rekordként jegyezni,
mert az állat hossza nem mérésen, csak becslésen alapul.
Mivel a békésen úszkáló nagy fehér sokáig ottmaradt Ramsey és kollégái közelében, a kutatóknak lehetőségük nyílott igen alaposan megfigyelniük.
Az óriási nőstényt a hátúszójának hátsó éle alapján a mexikói partok közelében fekvő Guadalupe szigetnél már korábban megfigyelt, és a tengerbiológusok által Deep Blue névre keresztelt példányként azonosították.
( A cápák hátúszójának cikkcakkos hátsó éle minden példánynál egyedi, az emberi ujjlenyomathoz hasonlóan, ezért alkalmas az azonosítására. Ezt a jellegzetességet Michael Scholl svájci cápakutató fedezte fel, és ezt ma már széles körben alkalmazzák a nagy távolságokra vándorló fehér cápák egyedeinek meghatározásához.)
A heringcápa-alakúak rendjébe (Lamniformes) illetve a heringcápafélék családjába (Lamnidae) sorolt nagy fehér a Carcharodon nemzetség egyetlen napjainkig fennmaradt képviselője, és e genus típusfaja is egyben.
A nagy fehér cápák növekedésbiológiája egyelőre még nem pontosan tisztázott,
mint ahogy az sem eldöntött kérdés, hogy mekkora lehet a maximális testhosszuk.
Korábban úgy vélték, hogy a nagy fehér más cápafajokhoz hasonlóan élete végéig folyamatosan növekszik, és ennek megfelelően a legnagyobb példányok kivétel nélkül idős cápák.(A nagy fehér 70 éves életkort is elérhet. ) A legfrissebb kutatások azonban bebizonyították, hogy a különösen nagy ( 5 méternél hosszabb) példányok között számos olyan egyed akad, amelyek nem tekinthetők idős, azaz 40 évnél magasabb életkorral rendelkező cápáknak.
A nagy fehér cápák más cápafajokhoz hasonlóan nemileg kétalakúak, és a hímek a kisebbek.
A kifejlett egyedek közül a hímek átlagos testhossza 3,5 -4,5 méter, a nőstényeké pedig 4 – 5,2 méter között mozog. Az 5,5 méteres, vagy még ennél is nagyobb, 6 méter feletti óriások szinte kivétel nélkül a nőstények közül kerülnek ki.
A szakirodalomban fellelhető legnagyobbként megjelölt fehér cápákkal az a gond,
hogy kevés közöttük a pontosan lemért és hitelesített hosszúságadat.
Részben az adatok hiányosságára vezethető vissza, hogy a cápakutatók között még napjainkban is vita tárgya a nagy fehér cápa maximális mérete. Számos adat ugyanis csak becslésen, illetve tudományos szempontból ellenőrizhetetlen, és ezért hitelesnek sem tekinthető beszámolókon alapul.
Az eddig ismert, és a szakemberek többsége által is legnagyobbként elfogadott pontosan lemért példány teljes hossza 610 cm, a tömege pedig 2 268 kilogramm volt.
Ezt a példányt 1983 augusztusában a kanadai Prince Edward-szigeten fekvő Alberton közelében,
a Szent Lőrinc-öbölből fogták ki.
A tudományosan nem hitelesített esetbeszámolók között természetesen akadnak ennél jóval nagyobb példányokról szóló beszámolók is.
Egészen az 1970-es évekig a tengerbiológusok között általánosan elfogadottnak számított, hogy a nagy fehér cápa maximális testhossza elérheti akár a 10 méteres hosszúságot is.
Az 1980-as évek második felében elkezdett, majd különösen az 1990-es évektől folytatott intenzív kutatások azonban ezt megkérdőjelezik;
a jelenleg általánosan elfogadott álláspont szerint ugyanis a nagy fehér cápák maximális testhossza legfeljebb 6,5 méter lehet.
A nemzetközi szaktekintélynek számító tengerbiológus, John Ernest Randall szerint viszont a legnagyobbnak tekinthető pontosan megmért nagy fehér cápa, amelyet 1987-ben a nyugat-ausztrál Ledge Point-nál fogtak ki, kereken 600 cm hosszú volt.
Vannak ugyan vitatott, ám a kutatók körében nem teljesen elvetett esetleírások is.
Ilyen például az 1948-ban Kubában, Cojimar közelében kifogott példány, amelynek az egykorú feljegyzés szerint 21 láb (6,3 méter) volt a teljes testhossza.
Az eddigi abszolút világrekordernek tartott máltai óriás esete annak ellenére is a hivatalosan meg nem erősített rekordok közé tartozik, hogy a két leghíresebb amerikai cápakutató, Richard Ellis és John McCosker alaposan utánajártak ennek az esetnek, és nem kételkednek a mérés hitelességében.
Köztudomású, hogy a Földközi-tenger a nagy fehér cápák negyedik-ötödik legfontosabb előfordulási területe a világtengeren. Az is régóta ismert, hogy a mediterrán nagy fehér cápák között,- más földrajzi régiókkal összevetve-,
különösen szignifikánsnak számít az extrém nagy példányok előfordulási aránya.
A Málta és Tunézia közötti tengeri terület pedig a földközi-tengeri nagy fehér cápák egyik legfontosabb előfordulási pontja. 1987. április 17-én a máltai Alfred Cutajar egyedül szállt tengerre kis csónakjával, hogy tonhalakra halásszon.
Az apró sziklaszirt, Filfla közelében azonban nem a remélt zsákmány, hanem egy óriási nagy fehér cápa akadt a horogára.
Cutajar több mint fél napig fárasztotta a hatalmas ragadozót, amelyet – miután az állat elpusztult – kivontatott Marsaloxx kikötőjébe. Itt több fotó készült Cutajar fogásáról, valamint pontosan le is mérték a máltai óriást, amelynek teljes hossza–Peter Antonenko közlése szerint - 7 méter 13 cm-t tett ki.
Néhány kutató azonban megkérdőjelezi a mérés hitelességét,
ezért a máltai kolosszus nem számít hivatalosan világrekordernek. Hogy mekkora lehet a létező leghatalmasabb nagy fehér cápa, az valószínűleg még mindig a tenger titka.