Lehet, hogy ezekkel a szögekkel feszítették keresztre Jézust

Jézus
A titokzatos szegek, amelyek eredetileg Kajafás főpap sírkamrájában lehettek
Vágólapra másolva!
Egy friss tanulmány szerint azt az erősen korrodálódott római szögpárt, amit még korábban tártak fel Jeruzsálemben, bizonyíthatóan egy első század elején történt keresztre feszítésnél használták, és a szegeknek közük lehetett Kajafás főpaphoz, aki Jézust a rómaiak kezére adta.
Vágólapra másolva!

Nagyon valószínű, hogy a leletek keresztre feszítés szegei lehetnek

Ezt a feltételezést az a frissen elvégzett elemzés támasztja alá, amely a szögekbe korrodálódott apró fa és csontmaradványokat azonosított. Az új elemzés azt sugallja,

hogy a szögeknek közük lehetett Kajafás főpaphoz,

aki a bibliai hagyomány szerint a rómaiak kezére adta Jézust, azt követelve Júdea helytartójától, Poncius Pilátustól, hogy istenkáromlás miatt ítélje halálra és végeztesse ki a názáreti Jézust.

Jézus Pilátus előtt. A prokurátor hiába próbálta megmenteni a názáretit, helyette Barabbást kellett szabadon bocsátania a lázongó tömeg nyomására Forrás: Wkimedia Commons / Antonio Ciseri

Aryeh Shimron geológus szerint, aki az Archaeological Discovery folyóiratban júliusban publikált kutatás vezető szerzője, a Kajafáshoz fűződő kapcsolatot a legfrissebb és roppant figyelemre méltó bizonyítékok sem támasztják alá még teljesen, mint ahogyan azt sem, hogy valóban ezekkel a szögekkel feszítetté keresztre Jézust, Kr.u. 33-ban, de mindenestre, megerősítették ennek valószínűségét.

Jézus a Golgotán (Munkácsy Mihály festménye) Forrás: Wikimedia Commons/Munkácsy Mihály

"Természetesen nem akarom határozottan azt állítani, hogy ezek a szögek a názáreti Jézus keresztre feszítéséből származnak" - mondta Shimron a Live Science tudományos portálnak. - De vajon keresztre feszítés szegei-e? Nagyon valószínű, hogy igen – fűzte hozzá a szakember.

Egy filmrendező, és a Kajafás-kapcsolat

Israel Hershkovitz, a Tel-Avivi Egyetem neves antropológusa egy jelöletlen dobozban kapta meg a szögeket Nicu Haas, 1986-ban meghalt izraeli antropológus gyűjteményéből. Az Izraeli Régiségek Hatósága (IAA) szerint Haas

az 1970-es években, még évtizedekkel Kajafás főpap kriptájának felfedezése előtt megtalált sírból szerezte meg ezeket,

de az IAA nem tudja, hogy milyen sírból származhatnak a szegek, és soha nem találtak feljegyzést az eredetükről - idézi a hatóságot a Haaretz izraeli napilap.

A titokzatos szegek, amelyek eredetileg Kajafás főpap sírkamrájában lehettek Forrás: Live Science/Israel Hershkovitz

A 2011-ben bemutatott "A kereszt szögei" című nagy vihart kavart dokumentumfilmben Simcha Jacobovici filmrendező és újságíró vetette fel először annak lehetőségét, hogy a szegek a Kajafás-sírból származhatnak,

mert szerinte a főpapot annyira gyötörte később a bűntudat Jézus keresztre feszítése miatt,

hogy relikviaként megtartotta a szegeket.

A Nagytanács emberei Kajafás főpappal az élen, igyekeztek felszítani a tömeg hangulatát Jézus ellen Forrás: Watchtower ONLINE LIBRARY

A Haaretz arról számolt be, hogy néhány tudós, aki nem járult hozzá nevének közléséhez,

erősen spekulatívnak tartja a legújabb kutatást.

De Aryeh Shimron, aki már visszavonult az Izraeli Földtani Intézettől, azt nyilatkozta, hogy az új tanulmány súlyt adott a dokumentumfilm ötleteinek.

Pilátus végül megerősítette Jézus halálos ítéletét (Jelenet Mel Gibson Passió című filmjéből) Forrás: Pinterest

Shimron azonban eddig még nem tanulmányozta a Jacobovici-féle dokumentumfilmben bemutatott két szeget, pedig szerzőként részt vett egy 2015-ös tanulmányban, amely Jacobovici másik vitatott dokumentumfilmjéhez kapcsolódott, Jézus régészeti kutatásáról.

Útépítő munkások találták meg a Jézust római kézre adó főpap sírját

A Kajafásénak tartott síremléket utat szélesítő munkások fedezték fel 1990-ben, az első századi Jeruzsálem délkeleti részén.

A sírban egyebek mellett 12 díszes dobozt találtak - amelyek közül az egyikean a „Qayafa" vagyis Kajafás nevet azonosították, egy másik, virágmotívumokkal díszített dobozon pedig a „József, Kaifás fia" név szerepel arámi nyelven.

A Kajafás főpapnak tulajdonított sírból előkerült díszes elefántcsont doboz, oldalán a "József, Kajafás fia" arámi nyelvű felirattal Forrás: Live Science/ Ayreh Shimron

A legtöbb régész elfogadja, hogy a síremlékbe az első századi Kajafás főpapot és családtagjait temették el - áll a tanulmányban. Kajafás főpap, akit mind az Újszövetség, mind pedig a híres romanizált zsidó történetíró, Josephus Flavius is többször megemlít a zsidók történetéről írt könyvében,

a Nagytanács ülésén elnökölt, amely úgy döntött, a názáretit istenkáromlás miatt átadják a rómaiaknak,

hogy a prokurátor, Pontius Pilatus halálra ítélje – ahogyan erről Máté evangéliuma is megemlékezik.

A kivégzést a történészek datálása szerint i.u. 33. április 3-án pénteken hajtothatták végre délután, amikor Jézust a Golgotán két másik elítélttel együtt keresztre feszítették.

Minden nyom arra utal, hogy eredetileg Kajafás sírjában lehetett a két titokzatos szeg

A kutatók alaposan megvizsgálták, hogy a kérdéses szögek valóban Kajafás sírboltjából származnak-e. A szén és az oxigén izotópjainak aránya mindkét mintacsoportban azt sugallta, hogy a leletek rendellenesen párás környezetből származnak, és mindkét szegen kalcium-karbonát lerakódást azonosítottak, amelyek áramló víz időszakos jelenlétére utalnak.

A szögeken olyan kalcium-karbonát lerakódásokat azonosítottak, amelyek keletkezése megfelel a Kajafás-sír környezeti viszonyainak Forrás: Live Science/Ayreh Shimron

Ezek a megállapítások egyezést mutatnak a Kajafás sír környezeti körülményeivel, ami egy antik vízvezeték közelében található,

és amelyet az azonosított nyomok szerint gyakran eláraszthatott a vízvezeték túlfolyása.

A kutatók mind a szegeken, mind pedig a sírban talált csontokon egy olyan gombafaj nyomait azonosították, ami csak nagyon nedves körülmények között él meg, és egyetlen más jeruzsálemi sírban sem találtak ilyet. - Azt hiszem, a szegek abból a sírból származnak - kommentálta Ayreh Shimron ezt a felfedezést.

Csontszilánk, amit az elektronmikroszkópos vizsgálat mutatott ki az egyik szegen Forrás: Live Science/Ayreh Shimron

Az elektronmikroszkóppal végzett elemzés során a szegeken fa részecskéket találtak, amelyeket cédrusként határoztak meg, valamint apró csonttöredékeket is.

Ezek a felfedezések mind megerősítik annak valószínűségét, hogy a szegek keresztre feszítésből származnak

– vélekedik Aryeh Shimron. Mindenesetre, az új tanulmány eredményei arra mutatnak, hogy a szegek a Kajafás-sírból származnak, és onnan kerülhettek el ismeretlen körülmények között, talán sírrablás következtében.

Még további bizonyításra szorul a szegek és Jézus megfeszítésének kapcsolata

A Jacobovici-féle dokumentumfilmben bemutatott elmélet szerint valószínűleg Kajafással együtt temethették el a szegeket, amelyeket varázserejűnek gondoltak - ezt az ókori zsidó írások is megjegyezik.

És mivel Kajafás csak Jézus keresztre feszítésében játszott szerepéről ismert,

könnyen lehetséges, hogy a sírjából származtatott szegek is ehhez az eseményhez kapcsolódnak - bár ez még egyelőre nem teljesen bizonyított feltételezés - mondta Shimron.

Jeruzsálem, a három világvallás szent városa Forrás: Wikimedia Commons

Hershkovitz, akinek még mindig birtokában van a két különleges szeg, a Live Science portálnak elmondta, hogy noha a legújabb tanulmány sem győzte meg, de ennek ellenére sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a szegek valóban Kajafás sírjából származnak.

Az bizonyosnak látszik, hogy a szegeket keresztre feszítésnél használták Forrás: Live Science/Ayreh Shimron

- A vasszegek elég hosszúak ahhoz, hogy alkalmasak legyenek a keresztre feszítéshez, a végükön pedig felfelé hajlanak,

aminek talán az lehetett az eredeti célja, hogy megakadályozza a kezek kiszabadítását a keresztfáról

– fejtegette Israel Hershkovitz.

A Jézus sírja fölé emelt szentély a jeruzsálemi Szent Sír-templomban Forrás: AFP/Gali Tibbon

De a csontdarabok jelenléte önmagában még nem bizonyítja azt, hogy a szegek keresztre feszítésből származnának, mert a sírban fellelt emberi csontok az idők folyamán hozzátapadhattak a szegekhez – vélekedik a Tel-Avivi Egyetem antropológus professzora. Ennek ellenére "van erre is lehetőség - és minden lehetőséghez nyitottan kell viszonyulnia a tudomány embereinek „ – nyilatkozta Israel Hershkovitz.

(Forrás: Live Science)