Az Egyesült Államok déli részén nemrég végigsöprő Uri vihar dermesztő hideget és általában nagy hóviharokat okozott. Texas államban a hideg idő sok helyütt áramkimaradásokat és infrastrukturális károkat okozott. A vihar több tucat halálos áldozatot is szedett.
Bár a vihar következményei nyilvánvalóak, az okok sokkal rejtélyesebbek. A klímaváltozással összefüggésben a jelenlegi időjárás felvet egy kézenfekvő kérdést: ha az éghajlat melegszik, akkor miért élnek át a világ egyes részei rendkívüli hideghullámokat?
Ezt már évek óta kutatják a klímaszakértők. Az egyik elképzelés az Északi-sarkkör feletti hideg levegő mintázatára összpontosít. Ez a poláris örvényként vagy poláris vortexként ismert mintázat egy hideg, alacsony légnyomású terület, ahol a levegő örvénylő mozgással felfelé áramlik a sztratoszférába a Föld Északi- és Déli-sarkvidéke felett.
Amikor erőteljes, a poláris vortex szabályos mintában forog, a felfelé áramló levegő pedig egyfajta gátat alkot, amely északon tartja a hideg levegőt.
A meleg idő azonban megzavarhatja ezt a rendszert. Amikor a hőmérséklet emelkedik, a felfelé áramlás gyengül és bizonytalanabbá válik. Emiatt a hideg levegő kiszökhet és körbevágtathat a bolygón.
Bár több tanulmány utal az Északi-sarkvidék felmelegedése és a téli viharok növekedése közötti összefüggésekre, a kutatók még mindig nem teljesen biztosak abban, hogy miként alakíthatja át a sarkvidéki klímaváltozás a teleket világszerte. Ebben valószínűleg más tényezők is szerepet játszhatnak.