Ezek az inkontinencia fő rizikófaktorai

Ha stressz inkontinenciáról van szó, sokat javíthatnak a helyzeten a medence izmait megmozgató Kegel-gyakorlatok.

Az akaratlan vizeletszivárgás olyan gyakori probléma, hogy amerikai adatok szerint a 30-60 év közti nők közel 30 %-a, a férfiaknak 1,5-5 %-a tapasztalja. A megelőzéshez és a kezeléshez is fontos a rizikófaktorok ismerete, amelyekről dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa beszélt.

6 tényező, amelyek növelik az inkontinencia rizikóját

1. Elhízás
A túlsúly extra nyomás helyez a hólyagra és a környéki izmokra, ráadásul el is gyengíti ez utóbbiakat. Ennek következtében a vizeletszivárgás gyakran préseléskor, tehát például köhögés vagy tüsszentés, nevetés közben jelentkezik.
2. Dohányzás
A dohányzás elsősorban a krónikus köhögés miatt vezethet az inkontinencia megjelenéséhez.
3. Biológiai nem
A nőknek nagyobb esélyük van az inkontinencia megtapasztalására, különösen, ha már szültek.
4. Életkor
Mivel a hólyag és a húgycső izmai idővel gyengülnek, minél idősebb valaki, annál nagyobb az esély a vizeletszivárgásra.
5. Egyes betegségek és állapotok
A cukorbetegség, a vesebetegség, a gerinc sérülései, a neurológiai betegségek, például a stroke fokozzák a kockázatot.
6. Prosztata betegségek
Az inkontinencia megjelenhet prosztataműtétvagy sugárterápia után.

A medencefenék izmainak megerősítésére és a záróizmok megerősítésére az úgynevezett Kegel-gyakorlatok a legjobbak. Naponta 4-5 alkalommal, tíz ismétlésszámmal, akaratlagosan történik az izmok megfeszítése és elernyedése. Ilyenkor úgy csinálunk, mintha a vizeletsugarat meg akarnánk állítani, de csak a záróizmokat feszítjük meg, 3 másodpercig. A hasizmokat, combokat, fenék izmokat nem. Bárhol és bármikor végezhető, inkább a többszöri ismétlésszám a fontos, minthogy egyszerre sokat végezzünk belőle. Forrás:https://www.urologiaikozpont.hu/inkontinencia

Mit lehet tenni a diagnózis után?

- Amint megszületik a diagnózis – amelynek felállításához szükség lehet többek közt fizikális vizsgálatra, vér- és vizeletvizsgálatra, medence ultrahangra, urodinamikai tesztre, hólyagtükrözésre -, elkezdődhet a kezelés. Ennek alapja, hogy tudjuk, pontosan milyen típusú inkontinenciáról van szó, milyen a páciens általános egészségi és mentális állapota – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa. – Ha stressz inkontinenciáról van szó, sokat javíthatnak a helyzeten a medence izmait megmozgató Kegel-gyakorlatok. Az úgynevezett hólyag tréning segíthet visszaszerezni a kontrollt a hólyagürítés felett. Van, amikor a gyógyszeres kezelés válik be, amely hatóanyagtól függően segíthet lelazítani a hiperaktív hólyagot, vagy éppen rugalmasabbá teheti a húgycső és a vaginális terület szöveteit, esetleg a szorongás, a depresszió okozta tüneteket enyhíti. Nőknél megoldást jelenthetnek bizonyos eszközök és eljárások, mint például a pesszárium, a rádiófrekvenciás terápia vagy a hólyag izmaiba injektált Botox. Igen gyakran a különböző lehetőségek kombinációja lehet célravezető, és végső esetben szóba jöhet néhány műtéti eljárás, amelyekről természetesen nagyon körültekintő döntést kell hozni, többek közt azt mérlegelve, szeretne-e gyermeket az érintett hölgy. Rákász doktor úr szavaiból kiderül, hogy az első és legfontosabb teendő mindenképpen a szakorvos felkeresése. Nem szabad szégyellni vagy bagatellizálni a vizeletszivárgást, hiszen ez egy meglehetősen gyakori gond, amelyen lehet és kell is segíteni, mielőtt súlyos és az életminőséget nagymértékben rontó problémává válna.

(Forrás: Urológiai Központ (www.urologiaikozpont.hu))