Alakváltó gomba támadja az emberi agyat

Még tisztázatlan a baktériumok szerepe a daganatos betegség kialakulásában ( a kép illusztráció)

Horrorfilmbe illő felfedezést tettek a tudósok: megállapították, hogy a Cryptococcus neoformans nevű kórokozó gomba képes megváltoztatni a méretét, hogy hatékonyabban bejusson a szervezetbe, és így megfertőzze az agyunkat - olvasható a Science Alert tudományos portálon.

Ez a kórokozó gomba számos élőhelyen megtalálható: ott lapulhat a korhadó fában vagy a madárürülékben. Belélegezve a tüdőből a véráramon keresztül más szervekbe is eljuthat, és számos egészségügyi problémát, többek között halálos agyhártyagyulladást is előidézhet. Egereken végzett új vizsgálatok azonban segíthetnek hatékonyan kezelni a fertőzést.

A tüdőben lévő Criptococcus-sejtek nagyon változatosak, különböző méretűek és megjelenésűek lehetnek" - mondja Jessica Brown patológus, a Utah-i Egyetem munkatársa. "Így amikor az egyik végzős hallgatóm megmutatta nekem az agyból származó, egyforma kinézetű gombasejtekről készült képeket, megdöbbentem".

A felvétel azt sugallta, hogy valamilyen nagyon erős oka van annak, hogy ez a fajta sejtpopuláció ilyen messzire el tud jutni a szervezetben"

– tette hozzá.

Cryptococcus neoformans mikroszkópos képe Forrás: CDC

A kutatók egereket fertőztek meg különböző méretű C. neoformans sejtekkel. Megfigyelték, hogy a legkisebb sejtek voltak azok, amik képesek voltak utat találni az agyba. Ez azonban még nem minden: a csapat a kisebb sejtek felszínén változásokat észlelt, és ezen gombák aktív génjei is megváltoztak.

A megfigyelésből kiderült, hogy a kórokozó gomba nem pusztán összement, hanem genetikailag is megváltozott.

A változásokat a tudósok megfigyelése alapján a foszfát idézte elő, ez az elem az agyunk megfertőződését lehetővé tevő alakváltozás katalizátora. Foszfát nemcsak szövetkárosodás során szabadul fel a gazdasejtekből, a madárürülékben is bőségesen megtalálható.

Úgy gondoljuk, hogy a madárürülék olyan szelekciós nyomásnak teszi ki valamilyen módon a C. neoformanst, hogy attól képessé válik az emlősök megfertőzésére"

– magyarázta Brown.

Az egérkísérletek során a gombasejtek napok alatt eljutottak az agyig. A kutatók szerint a gomba gyorsan alkalmazkodik a különböző környezeti viszonyokhoz, és ez lehetővé teszi a szervezetben való gyors és sikeres terjedését.

A kutatás következő fázisában a kutatók azt szeretnék megtudni, hogy hasonló folyamatok játszódnak-e le az emberi szervezetben, és ha igen, milyen gyógyszerekkel lehet megfékezni a veszélyes kórokozót.

A kutatás eredményeit a Cell Host & Microbe című szakfolyóiratban ismertették.