Megvan a bolygó, ami kiirthatja az életet a Földről

A Naprendszer bolygóinak és holdjainak montázsa

Egy Mars és a Jupiter között keringő földszerű bolygó képes lenne kilökni a Földet a Naprendszerből és ezáltal kiirtana minden életet – erre jutott a UC Riverside-i Kaliforniai Egyetem kísérlete.

Napjainkig nagyjából 4000 bolygórendszert azonosítottak a csillagászok, de egyik se néz ki úgy, mint a mi Naprendszerünk. Ennek egyik oka szimplán az lehet, hogy jelenleg nem vagyunk technológiailag annyira fejlettek, hogy ilyen rendszereket detektáljunk. Tény azonban, hogy rendkívül sokféle bolygórendszer van a galaxisunkban, és azon túl továbbá elég egy apró változtatás, hogy Naprendszerünk totális káoszba zuhanjon, elsöpörve minden életet a Földről.

Hogy a törékenységre rámutasson, Stephen Kane, a Riverside-i Kaliforniai Egyetem asztrofizikusa egy rendhagyó kísérletet folytatott; megnézte, mi történne, ha a Mars és a Jupiter közé betennénk egy planétát.

Ennek a hipotetikus bolygónak szuperföldnek vagy miniNeptunusznak kellene lennie, egy olyan világnak, amely a Föld és a Neptunusz közötti tömegtartományban helyezkedik el 17 földtömeggel.

Dacára annak, hogy a világegyetemben gyakorinak számítanak, a Naprendszer nem rendelkezik sem szuperfölddel, sem miniNeptunusszal. A kőzetbolygók (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) és az óriás gázbolygók (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) között van tehát egy „tömegrés", amit nem tölt ki semmi. A Mars és Jupiter között csupán egy aszteroidaöv található rengeteg kisbolygóval.

Egy szuperföld illusztrációja Forrás: Ricardo Ramirez

"A bolygókutatók gyakran azt kívánják, bárcsak lenne valami e két bolygó között" - magyarázza Kane.

Pedig nagyon nem járnánk jól vele itt a Földön, és Kane azt is bemutatta, miért. A szimuláció során egy olyan égitestet illesztett az aszteroidaöv helyére, amelynek tömege a Mars és Jupiter tömege közé esik. Amint ez megtörtént, felfoghatatlan káosz szabadult el a Naprendszerben.

Ez a fiktív bolygó pont akkora lökést ad a Jupiternek, ami elég ahhoz, hogy minden más bolygót destabilizáljon. Szóval örüljünk, hogy ez az extra bolygó nem létezik"

– mondta Kane.

A káosz nagysága természetesen függ a Mars és Jupiter közé illesztett világ tömegétől és elhelyezkedésétől. A legrosszabb forgatókönyv szerint a Vénusz, a Merkúr, a Föld, a Mars, az Uránusz és a Neptunusz egyszerűen „kirepülne" a Naprendszerből, de a kisebbik rossz sem tűnik túl biztatónak az élet szempontjából; a Föld pályája annyira megváltozna, hogy az tömeges kihalásokhoz vezetne.

A Naprendszer bolygóinak és holdjainak montázsa Forrás: NASA/JPL/ASU

A Jupiter, mint a Föld védőpajzsa és az egyensúly fenntartója

A tudomány elismeri, hogy a Jupiter egyfajta védőpajzs a Föld számára; védi bolygónkat az aszteroidáktól. Ezenkívül egy másik fontos szerepet is betölt a Naprendszerben: gravitációs ereje megakadályozza, hogy az aszteroidaövben található törmelék bolygóvá álljon össze, ami destabilizálhatná a többi planéta pályáját.

Szerencsére az aszteroidaövben jelenleg nincs elég anyag egy bolygó kialakulásához; az öv teljes tömege a becslések szerint a Föld tömegének mindössze 0,04 százalékát teszi ki. A Naprendszer történelmének korábbi szakaszában azonban az aszteroidaöv a feltételezések szerint lényegesen nagyobb tömegű volt.

A csillagászok szerint a Jupiterhez hasonló gázóriásokat tartalmazó bolygórendszerekben van a legnagyobb esély az élet kialakulására.

A Jupiter a James Webb űrtávcső felvételén Forrás: NASA

Kane szimulációja csak megerősítette ezt a hipotézist, és rámutatott arra is, milyen kényes kozmikus egyensúly fenntartása szükséges a földihez hasonló élet megjelenéséhez.

A kísérletről részletesebben a The Planetary Science Journal című csillagászati szakfolyóiratban olvashat.