Mágikus rituálékhoz használták a zarándokúton talált tárgyakat

tárgy, rítuálé
A Mekkába vezető zarándokúton fedezték fel ezeket a tárgyakat
Vágólapra másolva!
Egy közelmúltban publikált, új tanulmányban a régészek arra jutottak, hogy a Mekkába vezető úton most felfedezett tárgyakat egyfajta mágikus rituálékban használhatták, hogy „elűzzék a gonosz szellemet".
Vágólapra másolva!

A Journal of Material Culture in the Muslim World tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint az 1990-es évek végén végzett ásatások különös lelet-együtteseket tártak fel Izrael Eilat régiójában. A szakemberek ott tették a felfedezést, ahol a Kairóból induló zarándokút (arabul Darb al-Hajj) áthaladt a Sínai-félszigeten, és Eilat térségében Akaba városáig, majd az Arab-félszigetre vezetett.

A régészek kis köveket tartalmazó agyaggömb csörgők töredékeinek tucatjait találták itt, illetve miniatűr fogadalmi tömjénoltárokat, színes kvarckavicsokat és egy kis női figurát.

Itamar Taxel, az Izraeli Régiségügyi Hatóság munkatársa, Dr. Uzi Avner, a Holt-tenger-Arava Tudományos Központ munkatársa és Dr. Nitzan Amitai-Preiss, a Jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársa szerint a tárgyakat mágikus rituálékban használhatták, hogy hitük szerint betegségeket gyógyítsanak és elűzzék velük a gonosz szemet.

A Mekkába vezető zarándokúton fedezték fel ezeket a tárgyakat Forrás: IAA

– mondta Taxel, Avner és Amitai-Preiss a HeritageDaily online tudományos portálnak.

Ezt az elméletet alátámasztják az ókori irodalmi források, amelyek arra utalnak, hogy a társadalom különböző rétegeiben élő emberek körében igény mutatkozott a mágikus rituálékra. Az ilyen rítusokat a hivatalos vallási szertartások mellett naponta végezték – a muszlim világban is –, és ez alól

valószínűleg a Mekka és Medina szent városaiba tartó zarándokok sem voltak kivételek.

A tárgyakhoz használt agyagszövet elemzése kimutatta, hogy a tárgyak Egyiptomból származnak.

– magyarázták a tudósok.

Hozzátették: az Eilat-hegységben több, a zarándokokat kiszolgáló táborhelyet és építményt is feltártak már, és úgy tűnik, hogy ezek az építmények elsősorban a mameluk és az oszmán korszakban, tehát a Krisztus utáni 13-14. századtól kezdve működtek.